2022.05.06. 08:41
A nagycenki család 100 éves Ford T-modellje szerepel az Apor Vilmos életét bemutató drámában
A fekete színben pompázó Ford T-modell 2008-ban került a nagycenki Ivánkovics család birtokába.
Forrás: Máthé Daniella / Kisalföld
Szorgos munkások dolgoztak a Ford szerelőcsarnokában azért, hogy ez az onnan 1922-ben kigördülő T-modell sok millió társához hasonlóan minél hosszabb ideig szolgálja tulajdonosait. Azt azonban talán még ők sem gondolták volna, hogy pontosan száz év elteltével a jármű még alkalmas lesz arra, hogy szerepeljen egy filmben.
A nagycenki Ivánkovics család birtokában lévő automobil megjelenik a most készülő, Mindenkinek mindene című, Apor Vilmos életét bemutató drámában. A színdarab szerves részei az előre leforgatott filmek, így az a rész is, amikor a történet szerint a püspököt megelevenítő Bakos-Kiss Gábor az egyik jelenetben lemossa egy gyulai taxisofőr autóját. A Győri Nemzeti Színház igazgatója szerint egészen különleges élmény az autóban ülni, érezni a kocsin keresztül az ősi dolgokat, az erőnek a valóját, míg a mai technikával rendelkező járművekben inkább csak suhan az ember. A remekül funkcionáló T-modell hozzájárult ahhoz, hogy a színdarabhoz forgatott filmkockákon megjelenjen a kor esszenciája.
A többi társához hasonlóan fekete színben pompázó Ford T-modell 2008-ban került a nagycenki Ivánkovics család birtokába. A megvásárlását a régi automobilok iránti szereteten túl az is motiválta, hogy tervezőként Galamb József és más magyar mérnökök munkáját is dicséri a jármű. A beszerzéskor a família legfiatalabb tagja, a jövőre érettségiző Ferenc Bence mindössze hároméves volt, de elmondása szerint emlékszik rá, amikor idekerült a gépkocsi. Bátyjával, a Széchenyi István Egyetem gépészmérnök-mesterképzésén tanuló Bertalannal együtt az évek során komoly kötődésük alakult ki nemcsak a különleges autó, hanem a műszaki tudományterület iránt is.
A modell a vásárlás évében ünnepelte debütálásának századik születésnapját, így az autó pár hónappal beszerzése után már a Közlekedési Múzeum centenáriumi tárlatán szerepelt. A motorja ekkor még nem működött, így évekig állt az autó, sorsában tavaly állt be fordulat: egy lébényi autószerelő, Vámos István segítségével sikerült üzemképessé tenni. A gépjármű muzeális minősítéssel is rendelkezik.
– Az autó irányításához egyedi vezetéstechnika szükséges. Három pedálja van, de egész más funkciókkal bír, mint az a mai autókban megszokott. Az egyik kézzel a gázt kell adni, míg a másikkal az előgyújtást kell szabályozni a motor melegedésétől függően, közben figyelni kell arra is, hogy éppen milyen domborzati viszonyok között halad az autó – magyarázza Ferenc Bence. – A műszerfalon mérőóra található, de az nem a sebességet, és nem a fordulatszámot méri, hanem az akkumulátor töltöttségét mutatja – teszi hozzá Bertalan.
A testvérek érezhető szenvedéllyel beszélnek és mutatják meg az autó számos különlegességét: a kerekek melletti olajozósapkákat, vagy azt, hogy a vezetőoldalon nincs ajtó, mert a gyártás idejében annyira veszélyesnek ítélték meg, hogy menet közben az kinyílhat, így csak imitálták, a sofőr a másik oldalról szállhat be. A járműben két sebesség van előre a hátramenet mellett. A négyhengeres motort benzin hajtja, az üzemanyagtartály pedig az ülés alatt található, ahonnan a gravitáció segítségével folyik bele a motorba. Az autó belterében még a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. Budapest cég táblája is szerepel, amely abban az időben a Ford hivatalos partnere volt.
A T-modell nagy sikerrel mutatkozott be a tavalyi KultTerek rendezvényen, ahol a soproni belvárosban a száz évvel ezelőtti miliőt jelenítették meg a szervezők.
Azt a sorok írója is megtapasztalhatta, hogy az autó szinte mágnesként vonzza a tekinteteket, szinte mindenki széles mosollyal fordul utána a különleges gépkocsinak. A család azt tervezi, hogy a jövőben a szakmai érdeklődőknek, autószerelést, gépészetet tanuló iskolásoknak megmutatják a történelmi autó különleges műszaki megoldásait.
A legendaA legendás Ford T-modellt 1908-tól 1927-ig gyártották, több mint 15 millió példány készült belőle, vezető konstruktőre a magyar Galamb József volt. A futószalagos gyártásnak köszönhetően megfizethetővé vált, így ez lett az első népautó. Széles körben elterjedt beceneve „Tin Lizzy”, azaz Bádog Böske volt.