Hétvégi séták Győrben – Toronyiránt az Árkay család nyomában

Győr szakrális értékeinek jelentős részét azok a több száz éves múltra visszatekintő templomok jelentik, amelyek a város különböző pontjain épültek fel, kiállták az évszázadok viharait, és az egyes felekezetekhez tartozó hívek hitéletének színterét adják. Vannak közöttük fiatalabbak is, melyek a háborúk után vagy a közelmúltban épültek és páratlan értékűek. Égbe törő tornyaik orientációs pontok, vonzzák a tekintetet.

Félkörívek finomítják

Gyárvárosban áll Magyarország első, művészi szempontól is jelentős modern temploma. Felszenteléséig azonban göröngyös út vezetett. Ma már a balatoni vörös kővel burkolt Jézus Szíve-plébániatemplom áll a városrész szívében, a Mátyás király téren. 37 méter magas, négyzetes alaprajzú tornyát – mely harangtorony elrendezésű – szintenként különféle nyílások, apró erkélyek teszik érdekessé. A főhomlokzathoz mindkét oldalon alacsony, kőből falazott, félköríves árkádok simulnak. Ezek a templom monumentális hatását finomítják, hogy környezetéhez jobban illeszkedjen. A főhomlokzat hatalmas, félköríves üvegablaka alatt – ami múlt heti rejtvényünk volt – a bejárat és az előcsarnok hármas árkádmotívuma között lépünk a vasbeton keretszerkezetű épület 554 négyzetméteres templomterébe. A középkori hosszházas csarnoktemplomokat idéző belső térben közel 1200 hívő foglalhat helyet.

Adomány kikötésekkel

Történetének kezdetei az 1917-re felépült munkástelephez vezetnek vissza. Az első templom egy egykor katonai kórházként működő, átalakított barakk volt a háború utáni nehéz gazdasági helyzet miatt. 1924-ben megszületett a kőtemplom építésének terve és megkezdődött a gyűjtés. Az építési telket azzal a kikötéssel adományozta az alapító, hogy Árkay Aladár (1868–1932) tervezzen ide modern, a környezethez illő templomot. Ő volt a XX. század egyik legsokoldalúbb, legnevesebb építésze. Terveit Schiell Vince győri építész valósította meg.

Kezeivel egyszerre, de más-más témán dolgozott

A tervező édesapja, Árkay Sándor kiváló temesvári műlakatos iparművész volt. Egy kisebb vasgyárat és öntödét maga mögött hagyva, családjával a fővárosba költözött. Jelentős épületek, mint például a New York-palota, a Nyugati pályaudvar kovácsoltvas szerkezetei fűződnek a nevéhez. A dinasztia második tagja, Aladár már a gimnáziumban kitűnt rajztudásával. Az érettségi után a Műegyetemre iratkozott be, de számos külföldi tanulmányútja mellett képzőművészeti tanulmányait is folytatta. Szorgalmasan látogatta azt a rajziskolát, ahol Székely Bertalan és Lotz Károly is tanított. Nem csak a budai villák és a kor modern templomainak építésze lett. Egy legendás képességéről dédunokája, Aczél Péter – aki szintén építész lett –, őriz családi történetet. Eszerint dédnagyapja úgy mesélt unokájának, hogy közben rajzolt is. Például a Piroska és a farkas felolvasása közben az egyik kezével a farkast, a másikkal Piroskát rajzolta le. Mindkét keze egyszerre, de külön dolgozott. Aladár a színeknek, fényhatások és a megvilágítás művészetének mestere lett. E hatások elérésében sokat segítettek alkotótársai.

Együtt alkotott a család

A gyárvárosi templom tervezésénél még nem különült el nyilvánvalóan, hogy a forma és a belső terek kialakításában mekkora szerep jutott fiának, Bertalannak (1901–1971). Ám nemcsak fia – akinek későbbi munkája az 1957-ben épült kisbácsai római katolikus templom – dolgozott vele, hanem menye, Sztehló Lili (1897–1959) üvegművész is. Üvegablakai a bazilika gótikus kápolnájában is láthatóak. Ahogyan a gótikában a színes üvegablak felületek falat helyettesítő elemként határolták és nyitották meg a belső zártságot, úgy ebben a templomban ezt a hét méter magas, színes ólomüveg ablakok teszik. Az eredeti üvegablakok és a kor merész felfogású, fiatal szobrászművészének, Vilt Tibornak (1905–1983) a munkái sajnos megsemmisültek, amikor az épületet 1944. április 13-án bombatalálat érte. Neves helyi iparművészek – Schutzbach (Borsa) Antal és Schima Bandi – alkotásai azonban emelik a templom mai értékét.