Hétvégi séták Győrben – Mesélnek a házak

Heti feladványuk kapcsán a Kazinczy utcában járunk. Nyugati szakaszának látványa eléggé vegyes képet mutat. Vajon miről mesélnek itt a házak?

A megújult homlokzatok között egy részletgazdag, ám ütött-kopott épület várja a megújulást a 6. szám alatt. Ez volt múlt heti feladványunk. A kapu mellett alig olvasható emléktáblán kezdjük meg a nyomozást az épület múltja után. A felirat az 1860-as éveket és Fruhmann Antal emlékét őrzi.

Gótizáló díszítőelemek a barokk belvárosban

Fruhmann Antal a XIX. század első felének meghatározó alakja, neve jól ismert városunkban. A bécsi akadémián tanult rajztanár a korai klasszicizmusból a romantikus historizmusba vezette át a város építészetét. Csodálatos formaérzékű művészként, a tiszta, monumentális architektúra megszállottjaként ismerték. Több belvárosi épületünk is tanúsítja, hogy maradandót alkotott. Épületterveit a részletek iránti igényesség és találékonyság jellemezte. Kazinczy utcai épülete a romantikus építészet stílusjegyeit viseli. Ez az 1840-es évek közepétől jelent meg a városi építészetben. Feltűnőek lehettek egy barokk városképben a gótizáló díszítőelemek, a Rundbogenstilt (félköríves stílust) idéző félköríves formák, félköríves záródású ablakok az épület első szintjén. Az emeleti zárt erkély pedig a díszített kapuzattal kapott hangsúlyt.

A ház a XVII. század elején még földszintes volt, ám a XVIII. század közepére már emeletes. Nem tudható, hogy a XIX. század első felében a meglévő, vagy egy korábbi épület helyére terveztette Fruhmann Antallal új tulajdonosa a ma látható házat. Az egykori tulajdonosok neve fellelhető még. Közülük Gömöry Dávid a legérdekesebb, aki Győr megye főorvosa lett 1769-ben.

Alkimista orvos, saját laboratóriummal

Vajon merre vezetnek a nyomozás szálai, ha Gömöry doktor emlékezetét kutatjuk? Az alkimistaként is hírnevet szerzett rozsnyói születésű orvos a jénai egyetemen szerezte meg orvosdoktori oklevelét 1733. október 26-án. Pályaválasztásához nagyban hozzájárult, hogy apja 1710-ben a pestis áldozata lett. Először szülőhelyén gyógyított, majd Győrben telepedett le 1735-ben. Felesége Halvachs Mária Zsuzsanna volt, 10 gyermekük született, legidősebb fiuk, Gömöry Dávid szintén az orvosi pályát választotta. A magyar orvostudományi irodalom úttörői között is számon tartják. A győri Streibig nyomda természettudományi témájú kiadványainak sorát az 1739-ben kinyomtatott – „A pestisről való orvosi tanácslás” című – értekezése indította. 1741-ben testvérével, Jánossal együtt Mária Teréziától címeres nemeslevelet kapott. 1764-ben a makrokozmoszról, a mikrokozmoszról és a földrengésről írt értekezést. Kapcsolatban állt a kor híres alkimistáival és saját laboratóriuma is volt.

A halhatatlanság eszközét kereste

Hermész, a hellén istenek hírnöke ismertette meg az emberiséget az alkímiával és a mágiával. Az emberek ellenállhatatlanul vonzódtak a rejtelmeshez, titokzatoshoz. Az alkímia szó hallatán mindenkinek az aranykészítés jut eszébe, de nem csak ezzel foglalkoztak az alkimisták. Megpróbálták megfejteni az örök élet titkát és előállítani a Bölcsek kövét.

1347-ben megjelent a „fekete halál” Európában. Miután az alkalmazott orvosi eljárások szinte mindegyike hatástalannak bizonyult a pestissel szemben, elindult a hatékonyabb gyógymódok keresése. Ekkoriban a tudományt és az okkultizmust még nem lehetett szétválasztani, az alkimisták között sok orvos is feltűnt. Az volt ugyanis a meggyőződésük, hogy a Bölcsek köve nemcsak aranycsinálásra jó, hanem csodagyógyszer is, amellyel minden betegség gyógyítható. Paracelsus svájci alkimistaként mélyen hitt a jelekben és betűkben lakozó erőkben. Ezt a mágikus erőt állította a kozmikus erőkkel összhangban a gyógyítás szolgálatába.

Gömörynek sem az aranycsinálás volt a fő célja, sokkal inkább a Bölcsek kövének megtalálása, mert úgy gondolta, hogy segítségével létrehozható a halhatatlan élet. Bár a halhatatlanság nem, de egy nehéz évszázadban kimagaslóan hosszú élet adatott meg a 87 éves korában, 1795. október 14-én elhunyt nagy tudású győri alkimistának.