Győr 750

2021.10.02. 09:47

Hétvégi séták Győrben – Konzervatív politikus liberális magánélettel

Múlt heti feladványunk okán ezen a hétvégi sétán a Kossuth Lajos utcai zsinagóga környékén járunk. A zsinagóga és az Insula Lutherana (Evangélikus Sziget) közötti zöldterületen egy szép parkot és teret alakítottak ki három évvel ezelőtt. Itt állították fel 2018 októberében Páljános Ervin szobrászművész Bethlen Istvánt ábrázoló, egész alakos bronzszobrát, és a teret is róla nevezték el.

Csobayné Pintér Éva

2021.08.25.Képjátékok.Bethlen István szobra. (a Zsinagógánál a parkban)Gyõr.Fotó:Huszár Gábor,Kisalföld

Forrás: Kisalföld

Fotó: Huszár Gábor

Mivel Bethlen István intézkedései elősegítették városunk első világháború utáni fejlődését és ösztönözték a győri ipar fellendítését, egy rég megérdemelt tiszteletadás volt a szobor elhelyezése és a tér névadása. Hajtsunk fejet a múlt század egyik legjelentősebb magyar konzervatív politikusa előtt, aki éppen 100 éve, 1921-ben lett Magyarország miniszterelnöke. Egy évtizeden keresztül állt keresztény-nemzeti kormánya élén, stabilizálta a trianoni béke sokkját elszenvedő, területileg megcsonkított országot. Élete 75 évvel ezelőtt, 1946. október 5-én fejeződött be egy moszkvai börtönben.

Politikus és tudós felmenők

A régi erdélyi főnemesi családból származó gróf 1874. október 8-án született Gernyeszegen, a Marosvásárhelytől 15 kilométerre fekvő, Maros menti kis településen. Nem állt rokonságban a nagy erdélyi fejedelemmel, Bethlen Gáborral, ám apai nagyapja gróf Bethlen János, a reformkori erdélyi országgyűlés vezéralakja volt és a család más politikusokkal, tudós felmenőkkel is büszkélkedett.

Bécs és Anglia után Mosonmagyaróváron szívta magába a tudást

Kilencéves koráig Erdélyben nevelkedett. Gyerekként megtanult három idegen nyelvet, tapasztalatot szerzett egyházközségi presbiterként, majd tíz évig Bécsben járt iskolába. A budapesti egyetem jogi karán, fél évig Angliában, majd a mosonmagyaróvári agrárfőiskolán folytatta tanulmányait. Ezután 20 évig működtette a család 5000 holdas birtokát. Amikor bekapcsolódott a politikai életbe és 33 évesen először felszólalt a parlamentben, már tapasztalata volt a gazdaságirányításban, a vármegyei életben, az egyház működésében.

Stabilizálta az ország gazdaságát

A jogász, mezőgazdász, politikus konszolidálta a politikai életet és a gazdasági stabilitás megteremtése volt a célja. Helyreállította, sőt, megerősítette az ország gazdaságát. 1924-ben létrehozta a nemzeti bankot és 250 millió korona népszövetségi hitelt szerzett. Rendezte az állam veszteségeit, új vámrendszert dolgozott ki, 1927-ben pedig bevezette a pengőt. Gazdasági törekvéseivel összhangban volt Győr ipari fejlesztésének irányvonala. Sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarország teljesítménye nem maradt el a dualizmus korának eredményétől, sőt, a gazdasági világválságig gyorsan fejlődött.

Nyugdíjbiztosítás, egyetemalapítások, ösztöndíjak

Megalapozta a korszak kulturális és szociális reformjait is. Kötelező beteg- és nyugdíjbiztosítást vezetett be, a közegészségügy és a népiskolai hálózat fejlesztésébe kezdett. Miniszterelnöksége alatt 290.000 új lakóház épült fel, a 100.000 főre jutó orvosok száma pedig megkétszereződött. Nagy hangsúlyt fektetett a kultúrpolitikára, a magyar tudomány is lendületet kapott a két világháború között. Egyetemalapítások, új kutatóintézetek létrehozása, a Collegium Hungaricumok (Bécs, Róma, Zürich, Párizs, Berlin) megalapítása, valamint a fiatalok külföldi tapasztalatszerzését támogató állami ösztöndíjrendszer fűződik tevékenységéhez.

Üldözték a németek, majd szovjet fogságba került

Ellenezte a zsidótörvényt és a belépést a második világháborúba.

A megszállás alatt a németek mindent megtettek azért, hogy kézre kerítsék, emiatt hónapokon át bujkálásra kényszerült, ami nagyon megviselte a 70 éves férfi egészségét, így 1944 során kétszer is agyvérzést kapott. Szovjet fogságba került, majd 1945 áprilisában a Szovjetunióba hurcolták.

Unokatestvérből lett feleség, viszony a grófnéval

Politikai tevékenysége mellett magánélete sem volt hétköznapi. 1901-ben feleségül vette unokatestvérét, Bethlen Margit grófnőt, aki írónő, szerkesztő volt. Évtizedeken át szerelmi viszonyt folytatott azonban az őzlábú grófnőként emlegetett – a férjénél, gróf Széchenyi Andor Pálnál 32 évvel fiatalabb feleséggel – Máriával, és erről a románcról mindkettőjük házastársa tudott.

A háború éveiben azonban – szerelmével folytatott viszonya ellenére is – megerősödött feleségével való kapcsolata, így az asszonyt kétségbeejtette, hogy a szovjet házi őrizet első napjait követően jóformán semmit sem tudott férjéről. 1946 márciusában Sztálinnak is írt levelet, hogy érdeklődjön Bethlen állapotáról, választ azonban nem kapott. Egy moszkvai katonai kórházban hunyt el 1946. október 5-én, úgy tudni, szívbénulásban.

Játsszon velünk!

Kedves olvasóink! Játékra invitáljuk Önöket!

Győr jellegzetes épületeinek, utcáinak, szobrainak egy-egy érdekes részletét villantjuk fel, mutatjuk be egy-egy fotóval. A feladat egyszerű: amennyiben felismeri a fotók alapján hogy hol járunk, mit látunk a képen, írják meg nekünk a [email protected] címre és sorsoláson vehetnek részt. A megfejtéseket a megjelenést követő szerdán, 16 óráig várjuk. A helyes megfejtők közül minden héten egy szerencsés értékes Kisalföld ajándékcsomaggal lesz gazdagabb.

A játékszabályzatot megtalálja kisalfold.hu/jatekszabalyzatok oldalon.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában