Kivitől roskadozik a lugas Jobaházán

Átlagosnak tűnő, sűrűn benőtt lugas alatt juthatunk be a jobaházi Losonczi Gizella udvarára. Nincs ebben semmi különös, gondolnánk, de ha megállunk és felpillantunk, nem mindennapi látvány fogad. A bevezető út felett átívelő növény roskadásig tele van kivivel, amit még tovább fokoz az udvaron lévő termésáradat. De nem csak gyümölcsöt rejt a kert.

– Ez oregánó – mutat a fűszerre –, keveset használjunk belőle, hogy ne elnyomja, hanem előhozza a többi fűszer ízét. A csicseriborsó jó főzeléknek, pástétomnak, salátához – mondja Losonczi Gizella, majd rátér a körömvirág áldásos hatásaira. Amott pedig somlekvár, ami olyannyira finom és semmihez sem hasonlatos ízvilágú, hogy külön polcot érdemelne a spájzban.

A biogazda nemcsak termeszt, fel is dolgoz, lekvárok, aszalványok, teák, szörpök készülnek konyhájában. Nagy szakértelemmel beszél a növényekről, hasznosításukról, jótékony hatásukról. Gizella is csatlakozott az Irány a Rábaköz kezdeményezéshez, betekintést engedett az érdeklődőknek biokertjébe.

– Kertészkedni gyerekkoromban kötelező volt, 9 évesen már részt vettem az aratásban. Azóta dolgozom, nekem ez a természetes – jegyezte meg.

Na de térjünk vissza kicsit a kivire, és arra, honnan jött a termesztésének az ötlete.

– Miközben ettem a kivit, arra gondoltam, még soha nem láttam a kivinövényt, vajon milyen lehet? Fogtam, virágcserépbe tettem a magját és kikelt. Ennek már 14 éve – mutat a lugast alkotó növényzetre, aminek két évvel később az udvar végében is lett folytatása. – Elfagyott 2018-ban, akkor nagyon elkeseredtem, rengeteg ágát levágtam, de „ezer” ágat hozott helyette. Van, hogy csak néhány szem van rajta, de akár egy mázsát is teremhet egy tő. A termés mennyisége tövenként és évenként változhat. Mindenki azt gondolja, hogy a meleg, a tűző nap kell neki, de nem, a félárnyékot szereti és a sok vizet. November elején szedem le, decemberben árulom – utalt a fővárosban lévő biopiacra, de az ottani árusítását a járvány időszaka felülírta.

Gizella, bár előtte sem permetezett, 1999-ben állt be a biogazdák sorába. Több kertben is gazdálkodik, bármelyikben nézünk körbe, nemcsak a növényeket, a befektetett munkát is láthatjuk. Heti hét nap elköteleződés úgy, hogy betöltötte a hetvenhármat.

– Most már jóval kevesebbet, egyhuzamban 3–4 óra munkát bírok, ebéd után pihenek, majd újra nekilátok – mondta.

Mint mondta, tapasztalataiból sokat tanult a növényekről. Van, hogy egy-egy terve nem sikerül elsőre, egy-egy növény nem hoz hajtást azonnal, de az „addig nem nyugszom, míg nem sikerül” mondat hajtja előre. Szívvel-lélekkel végzi a tevékenységet, fáradhatatlanul.

A biogazda végül elmondta: – A kertészkedés megnyugtat, kikapcsol. Szeretem látni, hogy fejlődnek a növények a kezem munkája nyomán.