2021.05.23. 06:04
Reneszánszát éli a bakonyi vasút – napjainkra lassú, biztos fejlődés jellemző – videó, galéria
„Imádunk túrázni!” – kezdte Csizmazia Magdolna. A győri hölggyel és férjével, Jánossal a Cuha-szurdok egyik gázlójánál találkoztunk, Porva-Csesznek közelében. Mindketten a Győri Vasutas Természetjáró Egyesület tagjai. A Magas-Bakonyba – a név kötelez – vonattal érkeztek, ahogy a Kisalföld munkatársai is. Írásunkban szó esik a Győr–Veszprém vonal közelmúltban történt fejlesztéseiről és a jövő kihívásairól is.
Fotó: CSAPO BALAZS
„A szalonnasütés mindig sláger”
„Harminc kilométeres útra vállalkoztunk. Győrből Zircig vonatoztunk a reggeli első szerelvénnyel, a Cuha-völgy után előbb az Odvaskői-barlangot nézzük meg, megmásszuk a Kőris-hegyet, végül Zircen zárjuk a barangolást” – hallottuk Csizmadia Jánostól. „Az unokákat gyakran hozzuk magunkkal a Bakonyba. Velük rövidebb túrákban gondolkodunk, a szalonnasütés mindig sláger, a tűzgyújtáshoz közösen gyűjtjük a fát a kicsikkel” – búcsúzott a győri házaspár.
Csuzi Katalin is vonattal érkezett a Cuha-völgybe. „Korán reggel Veszprémben szálltam fel, hangulatos volt az út. Csodás a kilátás a vonat ablakából a Bakonyra, az alagutak élményszámba mennek. A vonal a Zempléni-hegységre emlékeztet. Ott is vadregényes tájon át vezet a sínpár” – mondta a túrázó hölgy. „Beleszerettem a Bakonyba. Most a szurdokban töltöm a napot, ám nyáron tervezek kirándulást a cseszneki vár környékére is” – tette hozzá Csuzi Katalin.
A legendás építőmérnök
A túrázók immár 125 esztendeje közelíthetik meg a Magas-Bakonyt vonattal. A vonalat hazánk alapításának millenniumi évfordulóján, 1896-ban adták át az utasoknak. A bakonyi vasút legendás atyjának, Gubányi Károlynak a nevét híd és emléktábla őrzi Vinye közelében. Gubányi ifjú mérnök volt a vonal építésekor; a Bakonyban szerzett tapasztalatait később, az 1900-as évek elején Kínában kamatoztatta. Gubányi hosszú éveken át tette Ázsiában azt, amihez kiválóan értett: vasúti vonalakat alakított ki hegyvidékeken.
A Győr–Veszprém közötti 73 km hosszú szakasz mérnöki szemszögből nézve „legkeményebb” része a Cuha-patak szűk, nagy esésű, néhol erősen kanyargó szurdokvölgye. Több helyütt meredek hegyoldalak szikláinak robbantásával alakították ki a vaspályát, három helyen alagutak fúrásával vezették tovább a síneket.
A bezárás réme
Napjainkban hihetetlennek és távolinak tűnik, de 2006-ban komolyan felvetődött, hogy lakat kerüljön hazánk egyik, ha nem a legszebb vasúti vonalára. A Magas-Bakonyban a rendszerváltást követően megállt az idő; sem a kormányok, sem a MÁV nem látott fantáziát a Győr és Veszprém közötti vasúti közlekedésben.
A fejlesztésekre pénz sem volt, így egyre kevesebben választották a vonalon járó „Piroskákat”. Négy és fél évtizeden át szállították az utasokat a Bz motorvonatok itt. Ahogy telt az idő, a szerelvényekkel mind több gond volt. Ősszel és télen nehezen kaptattak fel az emelkedőkön, nyáron többször előfordult, hogy esővízzel hűtötték a vonat felforrt hűtővizét Porva-Cseszneken. Érdekes ellentmondás, hogy így is akadtak kirándulók szép számmal, akik nosztalgikus időutazásként tekintettek a „Piroskákra”.
Reneszánszát éli a bakonyi vasút
Zöld utakon
Minden nehézség ellenére óriási baklövés lett volna, ha bezúzzák a bakonyi vasútvonalat 2008-ban. „A Cuha-völgyi vasút megmaradásának legfőbb biztosítéka, hogy szemünk a pályán legyen” – hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök 2008. április 27-én Porva-Cseszneken. Mint kiderült, a megállóhelyen rendezett ünnepség jelentette a fordulópontot. A vonal megmentéséért előbb a civil szervezetek fogtak össze – a győri Reflex Környezetvédő Egyesület is zászlajára tűzte az ügyet –, majd több politikus csatlakozott (megyénkből Kara Ákos) a kezdeményezéshez.
Érdemes pár mondat erejéig idézni Sólyom László 13 éve mondott gondolatait: „Az utóbbi három évtizedben évente átlagosan 600 kilométer vasútvonalon szűnt meg a közlekedés Európában, miközben az autópálya-hálózat minden évben 1200 kilométerrel gyarapodott. A több ezer kilométernyi elbontott vasútvonal egy része ma is hasznos lenne, enyhítené a közutak túlterheltségét.”
Korszerűsítés lépésekben
A bakonyi vasútvonal szerencsére megmenekült, napjainkban évről évre népszerűbb az ingázó és a kiránduló családok körében. 2019 júniusában osztrák gyártású Jenbacher motorvonatokat állítottak csatasorba. A felújított, 120 km/órás sebességre képes – ettől a tempótól persze messze vagyunk Győr és Veszprém között –, két 49 méter hosszú kocsiból álló szerelvényben kocsinként 72 ülőhelyen foglalhatnak helyet az utasok.
Idén április közepétől sűrített menetrenddel ünnepelte a vonal 125. születésnapját a MÁV. „A vasútvonal menetrendi kínálata 50 százalékkal nőtt. A két megyeszékhely között napi 5 helyett már 7–8, a győri elővárosban 9 helyett 12 vonatpár közlekedik. Ez Győr és Veszprém között kétóránkénti ütemes, a győri elővárosban munkanapokon ezenfelül reggel Győr irányába, délután pedig Győrből Bakonyszentlászló irányába óránkénti követést jelent” – foglalta össze a pozitív változásokat Bödecs Barnabás, a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség vezetője.
Újdonság a Bakony-napijegy is. A tikett korlátlan utazási lehetőséget biztosít a Győr–Veszprém vasútvonalon és a Volánbusz környékbeli járatain. Így a népszerű kirándulóhelyek egyetlen jeggyel elérhetők. A Bakony-napijegy április 22. és június 15., valamint szeptember 1. és október 31. között hétvégi és munkaszüneti napokra, június 16. és augusztus 31. között pedig minden napra váltható. A jegy ára felnőtteknek 1199, 26 éven aluliaknak 799 forint.
A jövő kihívásai
„Örülünk az előrelépéseknek, és bízunk benne, hogy hamarosan még vonzóbbá válik a bakonyi vasútvonal. Ennek érdekében Győr-Szabadhegy és Veszprémvarsány között 60 km/óráról 80 km/órára szükséges emelni az átlagsebességet. Így nyolc perccel volna gyorsabb a vonat a mostani menetidőnél. Győr és Veszprém között jelenleg két óra alatt érnek a végállomásra a szerelvények. A versenyképesség érdekében ezt 1 óra 40 percre kellene faragni. A győri elővárosi közlekedésben egyébként így is jobb időt fut a vonat a buszoknál” – közölte Bödecs Barnabás.
Korszerűsítés nem csupán Győr környékén, Veszprém közelében is időszerű. Az eplényi völgyhidakon csupán 10 km/órás(!) sebességgel haladhatnak a vonatok. Az utóbbi évek fejlesztései a járvány előtt látszottak a jegyeladásokon. 2019-ben 205 ezer tikettet adtak el a bakonyi vonalon; ezek közül több mint 100 ezret Győr és Bakonyszentlászló között váltottak az utasok.
„Folyamatosan lobbizunk, hogy a bakonyi vasútvonalon a járműparkot is korszerűsítsék. Az idén ide telepített használt személykocsik sokkal kényelmesebbek a korábbiaknál, de hosszabb távon korszerű motorvonatok beszerzése elkerülhetetlen. A Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség arról sem tett le, hogy Győr és a Balaton között helyreállítsák a vasúti összeköttetést. Ez ügyben több szakmai javaslatot asztalra tettünk” – zárta szavait Bödecs Barnabás.
[eweb-voting id="10974703"]