Idén kevesebb drón repkedhet

Az uniós jogszabályok – és a jogharmonizáció miatt január elsejétől már a magyar is – előírják, hogy a drónpilótáknak képesítéssel kell rendelkezniük, valamint nyilvántartásba vételi kötelezettséget, repülési szabályokat, illetve egyéb feltételeket határoznak meg, amelyeket minden pilótának be kell tartania. A távpilóta-képesítés megszerzéséhez szükséges tanfolyamot – ami február 10-től érhető el –, távoktatási formában díjmentesen lehet elvégezni, azonban a vizsga személyes jelenléthez kötött.

Nem egységesek a feltételek

Pál Károly, a Drónpilóták Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogy nem érte őket váratlanul, sőt, várták az új szabályozást. Hozzátette, nemcsak Magyarországra, de az összes európai tagállamra jellemző, hogy csúszások voltak a nemzeti jogi környezet megalkotásában. A tananyagra vonatkozóan az Európai Unió kiadott egy iránymutatást, a vizsgákra vonatkozó szabályokat azonban a tagállamok maguk alakították ki. Ebből következik, hogy például Ausztriában mind a tananyag, mind a vizsga online elérhető és ingyenes, hazánkban a tanfolyamot el lehet végezni online és díjmentesen, de a vizsgát már nem lehet így letenni, Görögországban pedig a képzést és a vizsgát is piaci alapokon szervezik. Hozzátette, az egységes uniós szabályozásnak köszönhetően, bármely tagállamban megszerzett távpilóta kompetenciatanúsítvány érvényes az Európai Unió összes országában.

A megyében eddig senki sem vizsgázott

A vizsgát a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) bonyolítja le, a megyeszékhelyeken és Budapesten található számítógépes vizsgatermeiben, azonban a járványügyi intézkedések miatt március 8-tól a járművezetők és közlekedési szakemberek – ideértve a távoli pilótákat is – vizsgáit, alkalmassági vizsgálatait és utánképzéseit határozatlan ideig felfüggesztették. A KAV Győr-Moson-Sopron megyei ügyfélszolgálatától megtudtuk, hogy megyénkben ebben a szűk egy hónapban senki nem szerezte meg a képesítést.

Drónkategóriák az EU-rendelet szerint

A pilóta nélküli légi járművek felhasználásának három kategóriáját különbözteti meg a szabályozás: nyílt, speciális és engedélyköteles. A kategórián belül A1, A2, A3 alkategóriát különböztetnek meg attól függően, hogy milyen osztályú a drón, illetve milyen közel reptethetők a külső személyekhez. A hobbidrónnal rendelkezők túlnyomó többsége a nyílt kategóriába tartozik.

A nyílt kategóriában a drón legfeljebb 120 méterre távolodhat el a föld legközelebbi pontjától, a távpilótának segédeszköz nélkül folyamatosan látnia kell azt, és semmilyen körülmények között nem szabad embertömeg fölé reptetni. Minden olyan drónt regisztrálni kell, amelyek az EU-irányelvek szerint nem sorolhatók a játékok közé, vagy a tömegük eléri a 120 grammot, vagy 100 méternél jobban képesek eltávolodni a távpilótától, vagy fedélzeti adatrögzítővel rendelkezik. Ezek egyedi rendszámot kapnak. Üzemben tartásukhoz feltétel a betöltött 16 év, és hogy rendelkezzenek vizsgával.

Sokakat elriasztanak az új szabályok

Pál Károly elmondta, hogy mindazok a feltételek együttesen, amiket teljesíteni kell a repüléshez – vizsga, a drón regisztrációja, kötelező biztosítás, adott esetben légtérhasználati engedély beszerzése –, sokakat elriaszt attól, hogy használják a drónjaikat. Ennek egy jó mutatója, hogy január 1-jétől ugrásszerűen megnőtt a használt drónok száma a piacon.

Negatívan hat a jövőre

Az életbe lépett szabályok nemcsak a drónpilóták, de a modellrepülők pilótái elé is akadályokat gördítenek – mondta Pál Károly. Ennek hatása azonban a jövőre nézve negatív lehet. Jellemzően gyerekként a modellrepülőzésen keresztül ismerkednek meg ezzel a területtel azok, akik később hobbidrónossá, majd olyan pilótákká válnak, akik aztán hivatásszerűen, az ipar területén tudják kamatoztatni a tudásukat – fogalmazott Pál Károly.