A győri bencés szerzetes, Luif Otmár füveskönyve a lélek herbáriuma

- Hogyan emlékszik Luif Otmárra?

- Luif Otmár mindkettőnket tanított, Kőrösi Tamást a pannonhalmi bencés gimnáziumban, engem pedig a győriben. Az én – és családom – kapcsolata vele nagyon speciális: Otmár atya 1959-ben kezdett Pannonhalmán tanítani, ebben az évben édesapáméknak lett az osztályfőnöke. A tanítást 1998-ban fejezte be, pont a mi osztályunkkal. Nagyon jó kapcsolatot ápolt vele a családunk. Sokszor mondta viccelődve: “Olyan szép tanári pályafutásom volt, csak az eleje meg a vége volt nehéz, amikor a Péter-családot tanítottam”.

- Hogyan született meg a gondolat, hogy kötetbe szerkesszék az atya írásait?

- Az atya mindkettőnk életemben rendkívül meghatározó személyiség volt. Olyannyira, hogy Kőrösi Tamás többször is beszélt arról, hogy tulajdonképpen Luif Otmárnak köszönheti, hogy orvos lett. Fontosnak tartotta, hogy a könyvvel ápoljuk az emlékét.

Emléket őriz és a jövő reménységeit támogatja

Mi, a Bencés Diákok Győri Egyesületének tagjai, 2008-ban, amikor elhunyt az atya, úgy gondoltunk, hogy azoknak a diákoknak is tudniuk kell, hogy ki volt ez a furcsa nevű szerzetes, akik már nem ismerhetik őt személyesen. Ekkor fogalmazódott meg bennünk Kőrösi Tamással és Kozma Ottóval a gondolat, hogy hozzunk létre egy alapítványt és egy ösztöndíjat, ami Luif Otmár nevét viseli. Ezzel az ösztöndíjjal minden évben egy pannonhalmi és egy győri bencés diákot támogat az egyesület, amit a könyv bevételéből finanszírozzuk. Mivel az atya biológiát és földrajzot tanított, a szaktanárok javaslatára ezekben a tárgyakban jeleskedő hallgatók részesülnek a díjban, amit 2012 óta összesen 8 alkalommal adtuk át. Tavaly a pandémia miatt ez sajnos elmaradt.

- A közelmúltban második alkalommal is kiadták a könyvet.

- Kőrösi Tamás mindig azt mondta, hogy az ösztöndíj akkor is éljen tovább, ha ő már nem lesz. Mint társszerkesztő azt gondoltam, hogy a könyv újbóli kiadásával tovább tudjuk ápolni Otmár atya emlékét, és a sajnos 2020. augusztus 26-án elhunyt Kőrösi Tamás előtt is tisztelgünk vele. Ezen a könyvön keresztül róla megtudhatjuk azt, hogy mi érdekelte az orvosi hivatása mellett, hogy milyen lelki témák foglalkoztatták. A kutatásban Horváth Dori Tamás perjel úr – aki abban az időszakban volt a győri Szent Mór perjelség vezetője és a renden belül is szoros kapcsolatot ápolt Otmár atyával – segített bennünket. Az ő irodájában kutathattuk a hagyatékot amely a kezdeti időszakból még megsárult kézzel írt lapokon, majd gépírásos formában és a végén már számítógépen szerkesztett dokumentumokból tárult elénk.

Munkatárs és jóbarát

- Hogyan emlékszik Kőrösi Tamásra? Milyen volt vele a közös munka?

Kőrösi Tamás meghatározó személyisége volt a Győrben élő bencés öregdiákok közösségének, a Bencés Diákok Győri Egyesületének. A családja és a hivatása mellett ez volt a harmadik gyermeke. Nemcsak munkatársam volt az egyesületben, hanem jóbarátom is. Szinte az apám lehetett volna, a kettőnk közötti korkülönbség ellenére mégis szoros kötődés alakult ki köztünk. Húsz éven keresztül voltunk napi kapcsolatban. Ez a barátság meghatározó számomra, sokat köszönhetek neki, hogy azzá váltam, aki ma vagyok. Csodálatos volt a közös munka. Aki ismerte őt, tudja róla, hogy milyen komoly ember volt. Egy igazi polihisztor. Orvosként a történelemtől kezdve, az irodalmon át a filozófiáig, teológiáig mindenhez hozzá tudott szólni. Csodálatos ember volt, aki nagyon szerette az embereket, és az életet. Ezt az is bizonyítja, hogy amikor már a betegségével harcolt, és arra biztattam, hogy ne dolgozzon már ennyit, csak ezt válaszolta: “Tamás, engem a Jóisten életben tartott, nekem ezt meg kell szolgálnom”.

- Hogyan mutatná be a könyvet?

- Az etalonná vált Márai Füveskönye mellett Kőrösi Tamásnak nagy kedvencei voltak Tormay Cécile és Nemeskürty István. Az ő köteteik is arra inspiráltak bennünket, hogy ezt a címet válasszuk. A könyv lelki segítséget, jó tanácsot, bölcsességet, leki füveket kínál az élet minden területére. A füveskönyv egy lelki herbárium.

Útmutatás az élethez

- Kiknek ajánlja Luif Otmár füveskönyvét?

- Mindenkinek. Ahhoz még csak vallásosnak sem kell lenni, hogy ezt a könyvet valaki a kezébe vegye. Bárki megtalálhatja benne az eligazító pontokat az élethez, legyen szó akár házasságról, tanári pályáról, a vezetői viselkedésről, az versenyről, a szülővé válásról. Az atya elmúlt 50-60 évben megfogalmazott gondolatait sok bencés diák már hallhatta az atya tanítványaként. Ezeket a ma is aktuális, friss, bátor, minden modorosságtól, kenetteljességtől mentes írásokat foglaltuk össze. Az emberek életében vannak jobb és rosszabb időszakok. Úgy gondolom, ebben a globális világban egyre több a nehézség, egyre több csapda van, amik elterelik a figyelmet az értékekről, letérítenek a helyes útról. Ez a könyv útmutatást adhat ahhoz, hogy hogyan is kellene, lehetne élni a mai világban. Azok, akik nehezebb időszakukat élik, biztosan tudnak erőt meríteni belőle. A mérete is pont ezért ekkora, hogy elférjen egy zakósebben, kisebb táskában és bármikor elő lehessen húzni, amikor valaki úgy érzi, hogy egy kis lelki támogatásra, útmutatásra van szüksége. Bátran ajánljuk mindenkinek, hogy betekintést nyerjenek mindabba, hogyan adott eligazodási pontokat a rendtársainak, tanítványainak Luif Otmár.

Ezreknek adott reményt

Dr. Kőrösi Tamás szülész-nőgyógyász főorvos Debrecenben gyógyított, amikor a magyar származású, Amerikában élő professzor, Steven G. Kaáli felkérte a leendő győri intézet vezetésére a kilencvenes évek végén. Kőrösi doktornak nem volt idegen a kisalföldi megyeszékhely, hiszen középiskolás éveit a pannonhalmi Bencés Gimnáziumban töltötte, így némi gondolkodási időt követően családjával Győrbe költözött, s elkezdődött a munka, aminek gyümölcse, több mint 5000 baba. Dr. Kőrösi Tamás orvos igazgató, a győri Kaáli Intézetben végzett, két évtizedes, több mint ötezer gyermek fogantatását segítő, kiemelkedően eredményes és magas színvonalú munkájáért 2020. júniusban Szent László-díjban részesült Győrben.

Szerzetes és nevelő

Luif János Otmár bencés szerzetes 1930. november 28-án született a Győr-Moson-Sopron megyei Zsira községben. 1953-ban Pannonhalmán tett ünnepélyes szerzetesi fogadalmat, 1956-ban szentelték pappá. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar biológia és földrajz szakán végzett. Tanári pályáját 1959-ben kezdte Pannonhalmán, 1969-1972 között gimnáziumi igazgatóhelyettes, diákotthoni igazgató, 1972-1980 között gimnáziumi igazgatóhelyettes és főprefektus, 1980-1982 között gimnáziumi tanár. 1982-1985 között Győrött házfőnök, gimnáziumi és diákotthoni igazgató, 1985-1987 között gimnáziumi igazgató. 1987-1998 között helyettes házfőnök és gimnáziumi tanár volt. Nyugdíjas éveit szorgos lelkipásztori és kétkezi munkával töltötte az „Ora et labora” szellemében. Lelkiismeretes gondnoka volt egészen 2008. október 7-én bekövetkezett haláláig a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium pinnyédi sporttelepének, melyet halála után 2009-ben róla neveztek el. Kiváló pedagógusi munkáját Szent Gellért-díjjal, valamint Apáczai Csere János-díjjal ismerték el.