Ismerjék meg a tényői családot, akik önellátóan, egészségesen élik az életüket – fotók

Pánik nélkül

Azok, akik állatokat tartanak, a szezon gyümölcsökből, zöldségekből „spájzolnak” a nehezebb időkre, biztosan nem esnek pánik, amikor a liszt, a cukor vagy a tojás hűlt helyét találják az üzletekben.

Kávédaráló mint minimalom

A tényői Sándor József Péter és felesége, Samu Eszter évek óta tudatosan törekedik arra, hogy önellátó életük legyen. Gyerekeiket erre a szemléletre, a természet és az állatok tiszteletére nevelik.

„Az alap adott volt: 4300 négyzetméteres, gyümölcsáfákkal teli telken élünk. Több tucatnyi fánk van, cseresznyéből ötféle terem a kertünkben. Tartósítószer nélkül, dunsztolással tesszük el a lekvárokat, szörpöket. A szauna `hulladékhőjével´ aszaljuk is a gyümölcsöket. Barátom révén zsákban kapjuk a gabonát, ezt régi, ipari kávédaráló segítségével magunk őröljük, majd Eszter friss házi kenyeret süt a lisztből. A kenyerekbe kanál piros szőlő magőrleményt is teszünk. Magas ágyasokban foglalkozunk a zöldségtermesztéssel, a fűszer- és gyógynövényeknek pedig külön kis kertet alapítottunk” – hallottuk Sándor József Pétertől.

Minnesotai törpemalackák

A tényői család különösen büszke a foltos, minnesotai törpemalac állományukra. Utóbbi állatokkal győrújfalui farmon találkoztak pár éve.

„Az átlag malackákhoz képest hosszabb és boldogabb életük van, sokat legelnek nálunk. Jelenleg hat nőstény malackánk van. Azt tervezzük, hogyha már csak ketten maradnak, akkor hozzunk melléjük egy kant” – hallottuk Sándor József Pétertől.

Áldozatokkal jár

Ez a fajta önellátó, még nagyobb volumenben háztáji gazdálkodás szinte teljesen kiveszett a vidéki településeken is megyénkben. A Rábaköz nagy állattartó községeiben jelentősen visszaesett a szarvasmarhák száma is. Nehéz elhinni, hogy Bágyogszováton 1981-es adat szerint közel 800 tehén járt a legelőre, míg Kónyban a nyolcvanas években szintén több mint 600 tehenet tartottak.

A felgyorsult élet, a gyakori három műszakos munkarend nemhogy az állattartásnak, a gyümölcs- és zöldségtermesztésnek is gátat szab. Az aszály szintén komoly hátráltató tényező: nyáron rengeteg vizet kell áldozni a megfelelő öntözésre.

Zöldebb környezet

„Az elmúlt hetek, hónapok súlyos járványügyi helyzete rámutatott arra, hogy át kell gondolnunk az eddigi életünket. Minden nehézség ellenére meg kell próbálni feltámasztani az önellátó mentalitást. Hiszen, ha önellátóak vagyunk – nem csak élelmiszerből, hanem sokféle más termékből is –, akkor a koronavírushoz hasonló válságban biztosan lesz mit ennünk. Az önellátásból származó helyi termékekhez, helyi munkaadók és helyben dolgozó munkavállalók kapcsolódnak – ami erősebb és kevésbé sérülékeny gazdaságot, sokkal jobb környezeti állapotot jelenthet.

Nagyon jó lenne, ha Földünk nem csak járványügyi válság alatt lélegezhetne fel a környezetterhelés alól. Ehhez a helyi gazdaság fejlesztésre alapozott váltás kiváló alapot biztosíthat” – közölte Lajtmann Csaba. A győri Reflex Környezetvédő Egyesület programvezetője elsők között szignózta azt a petíciót („Életigenlő társadalmat és gazdaságot!”), amelyben az aláírók többek közt vállalták: családjuk szükségleteit lehetséges mértékben maguk biztosítják.

Közösségi élmény

Néhány évtizeddel ezelőtt természetes volt, hogy szinte minden háznál műveltek konyhakertet, tartottak állatot, így állítva elő a saját élelmiszer-fogyasztás jelentős részét. A családtagok egészséges, ismert összetételű élelmiszereket ettek. Ne felejtsük: a közös kenyérsütés, lekvárfőzés ráadásul közösségi élménnyel szolgál a család apraja-nagyjának.