Ilyen a boksz! Bence mindent beleadott az új szerepbe, szenteste hazautazik a családjához Mosonmagyaróvárra - fotók

– Hatalmas küzdelmeket láthatott a közönség a Sztárboxban! Gratulálok a győzelemhez! Mit jelentett Önnek felkészülés és a szereplés a műsorban?

– Egy rendszert még inkább teremtett az életemben a felkészülés a Sztárboxra. Egyébként már a műsor előtt jártam Flóris Lászlóhoz boxolni. Mindez egy nagyon nagy út volt az idegrendszeremnek és egy hatalmas élmény, amit szerintem a színészi pályámba is be fogok tudni építeni.

Ez egy megismételhetetlen este volt, soha nem fogom elfelejteni, ahogy azt a három meccset sem, ami végső küzdelmet megelőzte. Azt érzem, hogy a munkám gyümölcse beérett.

– Az ország a Csillag születik tehetségkutató műsorban ismerhette meg. De már előtte Mosonmagyaróváron is bemutatta tehetségét. Mindez hogyan is kezdődött?

– A mosonmagyaróvári Móra Ferenc Általános Iskolában kezdtem el a színjátszókörözni Blahovits Márta tanárnőnél. Utána kerültem Major Tamásékhoz a Theatrum ad Flexum társulathoz. A mosonmagyaróvári színjátszás egy nagyon fontos alapot, fontos közeget adott és egy hovatartozást, elhivatottságot a színház felé, és az is egy rendszert teremtett az életemben. Nagyon fiatalon eldöntöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Céltudatosan csak ezzel foglalkoztam, minden idegszálammal azon voltam, hogy színész legyek. És megláttam a tévében a Csillag születik hirdetését, és akkor tulajdonképpen jelentkeztem. Egyébként még a színjátszás előtt Adlovics Erzsébet, énektanárom mondta, hogy nagyon szépen énekelek, elhívott a kórusba és népdaléneklési versenyekre is elvitt. És ekkor kezdtem a zenével is foglalkozni. Ő is fontos szerepet játszott abban, hogy magamat fejlesztettem, és hogy elindítson a pályán.

– A zenei pályán is elindult, aztán mégis a színház mellett tette le voksát... Ez miért alakult így?

– Igazából mindig a színház volt a fő csapás. Emlékszem, hogy ültem a kis fotelemben és jelentkeztem a Csillag születik műsorba, úgy sem sikerül alapon. Aztán az elindított valamit: fel tudtam Budapestre költözni, voltak fellépéseim, tudtam pénzt keresni, de a szívem akkor is a színház felé húzott. Akkor felvételiztem az Operett Színházba Földes Tamáshoz. Aztán egyre több színházi elfoglaltságom lett és nem tudtam zenés fellépéseket vállalni. Meg valahogy a zenében annyira nem éreztem magam otthon, mint a színházban. A színpadon, mint színész szeretek lenni. Dalokat nem írtam, egyszer egy számomhoz szöveget, de nem volt teljesen magamé a produkció.

– A művészetek mellett a sport is elkísérte gyerek és fiatalkorát, vagy ez újkori „szerelem”?

– Én soha nem élsportoltam, viszont a sport része volt az életemnek. Anyukám elcipelt judora, úszásra, meg hát nagyon sok szerephez kellett edzenem. Hét éve mentem el először egy boxedzésre, amikor láttam a Southpaw című filmet, az nagyon nagy hatással volt rám. Zuglóba jártam a Balázs Tiborhoz, intenzívebben egy évet-másfelet, és utána egy elég sok idő kimaradt vagy néha lejárogattam, ahogy időm engedte. És akkor most másfél éve mentem el a Flóris Lacihoz, és azóta gőzerővel edzünk.

– Miért éppen a box?

– Hogyha az ember jobban beleássa magát, akkor a box bőségesen túlmutat azon, hogy két ember le akarja ütni egymást. Itt technika, légzés, a mentális hadviselés is nagyon fontos, ahogy a mentális erő, a hit. És valahogy az egészet színészi feladatnak is fogtam fel. Hogy elhittem, hogy egy boxoló vagyok, egy boxmérkőzésre készülök, és akkor abba mindent beleadok. Úgy készültem, mint egy szerepre. Mindent beleadtam. A korábban említett filmet látva, annyira magával ragadott ez a sportág, hogy folyamatosan elemeztem, rajongója lettem és úgy gondoltam, hogy én is szeretném elkezdeni. A műsorban kaptunk egy lehetőséget, most egy-két hetet szeretnék pihenni, átgondoljuk és ha belefér, akkor nagyon szeretnék élni ezzel. Ennek a sportnak mindenféleképpen lesz folytatása az életemben.

– Túl a hatalmas győzelmen… Lassan nyakunkon a karácsony. Hogyan hangolódik az ünnepekre? Lesz idő pihennie?

– Úgy hangolódok az ünnepekre, hogy a Vígszínházban éppen bemutatóm van december 16-án, és utána folyamatosan előadások vannak az Átriumban, de főleg a Vígszínházban. Így csak 24-én tudok hazamenni Mosonmagyaróvárra a családomhoz egy napra, mert 25-én, 26-án és 27-én is előadásaim lesznek. Igazából megajándékozunk másokat a produkcióinkkal.