2023.10.03. 18:50
Megnyílt a Műcsarnok centenáriumi Reigl Judit-kiállítása
"Élni sötétben is lehet, alkotni csak világosságban" - hangsúlyozta a Reigl Judit 100 - Reigl Judit és a Második párizsi iskola címmel a világhírű magyar-francia képzőművész születésének centenáriumára a Műcsarnokban megrendezett kiállítás keddi megnyitóján Novák Katalin köztársasági elnök.
Érdeklődő a Reigl Judit munkáiból a világhírű magyar-francia képzőművész születésének centenáriuma alkalmából megrendezett kiállítás megnyitóján a budapesti Műcsarnokban 2023. október 3-án
Forrás: MTI
Fotó: Bruzák Noémi
Beszédében az államfő felidézte tíz évvel ezelőtti találkozását Reigl Judittal, akiről ekkor egy erős, bátor, meg nem alkuvó nő, egy mindig új utat kereső művész képe rajzolódott ki.
Ezek a napok a magyar kiválóságokról szólnak, különös tekintettel a magyar női kiválóságokra. Még csak kedd van, de a héten már két új magyar Nobel-díjast köszönthetünk, köztük az első magyar nőt, akit ebben az elismerésben részesítenek. Ezúton is, innen is szeretettel és büszkeséggel gratulálunk Krausz Ferencnek és Karikó Katalinnak!
- méltatta a friss magyar Nobel-díjasokat.
Novák Katalin hozzátette: a kiállítás látogatói egy olyan korszakos női alkotó előtt hajthatnak fejet, aki a szabadságot mindennél többre tartotta. Reigl Judit nem állt be a sorba; amikor a tehetségét felismerő kommunista hatalom a saját céljaira kívánta felhasználni, ő ellenállt - idézte fel.
A fiatal művész disszidálása után átgyalogolta Európát, hogy visszaszerezze szabadságát, a személyes, művészi és szellemi függetlenségét.
"Mert élni sötétben is lehet, alkotni csak világosságban" - hangsúlyozta az államfő.
Novák Katalin emlékeztetett, Reigl Judit választott hazája Franciaország lett, mint oly sok magyarnak;
a magyar kultúra követévé vált Párizsban, viselve az emigráns lét kihívásait is.
Visszaszerzett szabadságában végül az elnyomás ihlette képeket vitte vászonra. Így vált a legnagyobb magyar női absztrakt művésszé. Nem akart világhírű lenni, mégis az lett. Festményeit ma már a világ legnagyobb és legfontosabb kortárs közgyűjteményei őrzik - mutatott rá a köztársasági elnök.
Fotó: Lakatos Péter / Forrás: MTI
Novák Katalin kiemelte, hogy Reigl Judit a háborúkkal és pusztító ideológiákkal terhelt 20. században élte le élete nagy részét, a háborúk pedig ráébreszthetnek az élet igazi értékeire. "Talán most kezdjük el igazán értékelni azt, hogy szabadságban és békében élhetünk. Vigyázzunk rá!" - fogalmazott.
Az államfő elmondása szerint Reigl Judit Magyarországot Franciaországgal, a frankofón kultúrával is összekapcsolja.
Festményeiben egyesül és egymásban feloldódik a magyar, a francia és az egyetemes. Összeköti kultúráinkat és együtt magasabb szintre emeli
- jegyezte meg.
Mint hozzátette, nem véletlen, hogy magyar művészek sora igyekezett Franciaországba tanulni, alkotni, és az sem véletlen, hogy a francia művészet jeles képviselői időről időre helyet kapnak a magyar múzeumokban. A Szépművészeti Múzeum - Cezanne és Matisse után - most a világ egyik leghíresebb impresszionista festője, Renoir előtt tiszteleg - hívta fel a figyelmet egy, a Műcsarnok szomszédságában látható kiállításra.
Reigl Judit a női festők jelentős hírnöke volt Franciaországban és Magyarországon is, bár magát nem tartotta női festőnek, csak egy festőnek, aki történetesen nő - mondta el Novák Katalin.
Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke felidézte, hogy húsz évvel ezelőtt is éppen a Műcsarnok rendezte az első nagy, átfogó kiállítást Reigl Judit munkásságából, hozzátéve: a most megnyílt tárlat egyik leggazdagabb áttekintése a monumentális életműnek.
A kommunista hatalomátvétel emigrációra kényszerítette, de ahogy ő fogalmazott, nem nemzetet váltott, hanem a szabadságot választotta - emlékezett az alkotóra az MMA elnöke.
Mint kiemelte, Reigl Judit soha nem szakadt el teljesen hazájától, azt mindvégig szívében hordozta. Életműve másik titka az alapvető művészi értékekhez való ragaszkodása volt
- mutatott rá Vashegyi György.
Fotó: Lakatos Péter / Forrás: MTI
Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója arra emlékeztetett, hogy amikor a fiatal Reigl Judit a francia fővárosba érkezett, művészi érzékenysége pótolta a helyismeret hiányát.
A többféle absztrakt festészetet összefogó Második párizsi iskola nyitott volt az idegenből jött alkotók befogadására, hogy azok szülőföldjük diaszpórába szorított, új vizuális nyelvét tolmácsolhassák - fűzte hozzá.
Ez a mozgalom befogadta Reigl Judit mellett mellett Hantai Simont, Rozsda Endrét, Fiedler Ferencet, Réth Alfrédot, Szóbel Gézát és Victor Vasarelyt is, miközben Párizs egy időre ismét a világ kulturális fővárosává vált
- mondta el.
Fotó: Lakatos Péter / Forrás: MTI
Szegő György kiemelte, a bemutatott, több mint nyolcvan Reigl Judit-festmény mellett a Második párizsi iskola olyan kiemelkedő alkotóinak művei szerepelnek a tárlaton, mint Jean Dubuffet, Hans Hartung, Jean-Paul Riopelle és Jean Degottex.
A Kálmán Makláry Fine Arts Galériával együttműködésben megrendezett kiállítás 2024. január 28-ig látható a Műcsarnokban.
