Koncerttel ünnepli 168. születésnapját a Filharmóniai Társaság Zenekara (videó)

Koncerttel ünnepli 168. születésnapját a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara november 10-én, este fél 8-tól a Müpában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

A hazai koncertélet egyik legfontosabb államosa volt, amikor 1853-ban, Erkel Ferencnek köszönhetően, megalapították a Filharmóniai Társaság Zenekarát.

Az együttes Rico Saccani világhírű karmester vezetésével Ravel, Bernstein és Gershwin grandiózus műveivel, valamint Kovács Zoltán új szerzeményének ősbemutatójával ünnepeli alapításának 168. évfordulóját.

A koncerten az új magyar zene mindenkori elkötelezett támogatójaként Filharmóniai Társaság Zenekara bemutat egy kortárs magyar alkotást Kovács Zoltán tollából, illetve a francia és amerikai zenéből is ízelítőt nyújt a korábbi elnökkarnagy, Rico Saccani vezényletével.

Rico Saccani hosszú évekig dobogtatta meg a hazai közönség szívét, amikor még zenekarunk elnök-karnagya volt. Elképesztő temperamentumát, kisugárzását sosem felejtettük el, nagyon örülünk, hogy vissza tudtuk csábítani egy koncert erejéig. A műsor és a közreműködő művészek méltó ünnepet ígérnek, bátran mondhatjuk, hogy kultúrtörténeti koncertre készülünk november 10-én – nyilatkozta Tóth László, a társaság elnöke.

Az est nyitánya az Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, Kovács Zoltán Ludus luminis című művének ősbemutatója lesz a szerző vezényletével, aki egyben a társaság fagottművésze is.

Ezt követi Ravel G-dúr zongoraversenye, amelynek szólistájaként a világ élvonalába tartozó fiatal zongoraművész, a 2017-es Montréali Zongoraverseny győztese, Fejérvári Zoltán lép színpadra. A versenyműre Mozart és Saint-Saëns zenéjén túl az amerikai jazz is nagy hatással volt, akárcsak a koncert második részében elhangzó két zenemű komponistájára. Bernstein 1961-ben a West Side Storyból összeállított zenekari szvitje, a Szimfonikus táncok a színpadi darab olyan népszerű tételeit idézi, mint a Somewhere, a Mambo vagy a Maria. Ahogyan az első részben Ravel a jazz felé kacsintott, a koncert végén úgy tekint az amerikai Gershwin Európa felé, így az Egy amerikai Párizsban az 1920-as évek varázslatos, nyüzsgő világát idézi meg.

További információ a koncerttel kapcsolatban a Müpa honlapján olvasható.