75 éves Jávori Ferenc (Fegya) Kossuth-díjas zenész

Február 10-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Jávori Ferenc (Fegya) Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, a Budapest Klezmer Band alapítója, a tradicionális zsidó klezmer népszerűsítője és mestere. Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:

Az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Munkácson született, és Fjodor Jakovlevics Jakubovics néven anyakönyvezték. A többnemzetiségű városban a ruszinok Fegyának, a magyarok Ferinek, a zsidók Efrajimnak szólították, családjában otthon jiddisül beszéltek. Szülei beíratták a munkácsi zeneiskolába, ahol ő zongorázni szeretett volna, de a gyakorlatias igazgató a sztálini korszak erősödő antiszemitizmusa miatt inkább a hegedűt ajánlotta, mondván: azzal gyorsabban lehet menekülni. Fegyát már gyerekként vonzották a jiddis dalok, a klezmer világa. Tizenhat évesen felkereste Galambos Gyula cigányprímást, hogy tanítsa meg klezmert játszani, a tőle hallott dallamokat lekottázta, magnóra vette, ma is ezt tartja legfőbb zenei forrásának.

1967-ben felvették a drohobicsi Zeneművészeti Egyetem hegedű szakára, végzése után Nagyszőlősön (Vinohragyiv,), majd Huszton tanított zenét. Eridan néven szovjet slágereket játszó zenekart alapított, egyik dalukkal bejutottak a szovjet Ki mit tud? döntőjébe is. Az együttesnek a csillagtérképen véletlenszerűen kiválasztott nevét az éber pártcenzúra cionista összeesküvésnek vélte, és a zenekart betiltotta.

Fegya családjával 1975-ben települt át Magyarországra, két évvel később magyar állampolgár lett. Az Operettszínház zenekari hegedűseként kapott munkát, és több mint egy évtizeden át játszott a zenekari árokban. Ő azonban egyre inkább a színpadra, a Magyarországon kevéssé ismert klezmer zene újraélesztésére, bemutatására vágyott és 1990-ben 12 taggal megalapította a Budapest Klezmer Bandet, az 1995-től hétfős együttesnek azóta is vezetője.

Indulásukkor a Fészek Művészklub pincéjében próbáltak, majd az első, 1990-es Zsidó Filmfesztiválon debütáltak, de a szinte ismeretlen klezmert a szűkkörű hallgatóság hűvösen, idegenkedve fogadta. A közönséget a Fegya által készített zenei átiratokat játszva, lépésről lépésre hódították meg. Első lemezüket 1995-ben Éjszaka az Éden hegyen címmel adták ki, ezt követte A 7:40-es vonat (1997), a Purim (1999), a Yiddishe Blues és a Klezmer Magic (2000), a Klezmer Szvit (2001), a Le Chajem Rebbe és a Le Chajem Budapest (2005), eddigi utolsó lemezük 2011-ben Pannon Dalok címmel jelent meg. 2008-ban a budapesti Müpában Purimtól a Menyasszonytáncig címmel tartották meg Jávori szerzői estjét, amely egyben a Budapest Klezmer Band és a Liszt Ferenc Kamarazenekar új, közös lemezbemutatója is volt, cd-jük A klezmer mestere alcímmel jelent meg.

Dallamaik Közép-Kelet-Európa egykor virágzó zsidó zenei kultúrával rendelkező területéről származnak, a jiddis kultúrát és a kelet-európai hangszeres zsidó népzene világát emelik vissza a kortárs zenébe. A hagyományt Fegya átirataival „korszerűsítették”, dallamait a mai fül számára még vonzóbbá tették, és nemcsak itthon, hanem külföldön is sikerre vitték. Mint Jávori mondja, a klezmer minden melódiájából a remény, az élni akarás hallható.

Harminc éves pályafutásuk során bejárták szinte az egész világot, Fegya 2011-ben harmincöt év után először szülővárosában, Munkácson is felléphetett. Koncertjeik, lemezfelvételeik mellett sikeres színházi produkciókban is közreműködtek, köztük 1996-ban a Madách Színház, majd a veszprémi Pannon Várszínház Hegedűs a háztetőn című musicaljében, az 1999-ben a Győri Balettel közösen, élő zenei kísérettel színpadra vitt első klezmerbalett, a Purim, avagy a sorsvetés előadásában, valamint a Pécsi Nemzeti Színházban 2010-ben bemutatott Getto című zenés drámában, amelyhez Fegya 14 új dallal is hozzájárult.

1999-ben a Liszt Ferenc Kamarazenekart vezető Rolla János felkérésére, a klezmer és a klasszikus zene ötvözésével komponálta meg a műfajteremtő Klezmer Szvitet. A Dohány utcai zsinagógában bemutatott mű azóta már 12 tételesre bővült, CD-készült belőle, és évente előadják a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Budapest Klezmer Band közös zenéjére készült el 2003-ban a Győri Balett Zenélő lélek című Klezmer Táncszvitje. A Magyar Fesztivál Balett 2006-ban mutatta be a Markó Iván, Jávori és a zenekar együttműködéséből megszületett Rómeó és Júlia Jeruzsálemben című előadást. Ebben az évben az Operettszínházban debütáltak a Jávori által komponált első klezmer musicallel, egyben a világ első klezmer operettjével, a Menyasszonytánccal, amelyet 2019-ben megújítva ismét színpadra állítottak. 2011-ben Rost Andreával Pannon dalok címmel készítettek a Kárpát-medence gazdag népzenei világát ötvöző lemezt.

A fáradhatatlan zenész 2018-ban az Operettszínházban tartott szerzői estet Levelek otthonról címmel. Müller Péter Sziámival évek óta dolgozik Levi Strauss történetének bemutatásán, a klezmer musicalt A farmerkirály címen állítják majd színpadra. Jelenleg 75. születésnapi koncertjére készül, amelyet 2021. november 4-én rendeznek meg a Papp László Sportarénában.

A magyar klezmer világhírű mesterének művészetét Kodály Zoltán-díjjal (2000), Artisjus-díjjal (2001), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2003), eMeRTon-díjjal (2004), a Magyar Zsidó Kultúráért díjjal (2006), érdemes művész címmel (2009) és Pro Urbe Budapest (2013) kitüntetéssel ismerték el. 2014-ben Kossuth-díjat kapott a magyar zenei kultúra szerves részét képező klezmer stílus nemzetközi népszerűsítéséért, valamint kiemelkedő zeneszerzői és előadóművészi pályája elismeréseként. 2015-ben együttese, a Budapest Klezmer Band Prima Primissima közönségdíjat kapott.

Borítókép: Jávori Ferenc (Fegya) kárpátaljai születésű Kossuth-díjas magyar zenész, zeneszerző, előadóművész, érdemes művész, a Budapest Klezmer Band alapítója (1990) a Hogy volt?! című tv-műsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának SZOP stúdiójában 2020. november 5-én.