A vetőmagexport sérülékenységére is rámutatott a Covid-válság

A Covid-válság a vetőmagexport sérülékenységére is rámutatott – mondta a Figyelőnek Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke. A korábbi évek 100 ezer tonna körüli átlagával szemben tavaly alig 81,3 ezer tonna került kivitelre. Viszonyításképp 1994 óta a nemzetközi vetőmag-kereskedelem mérete a mintegy hétszeresére növekedett, az értéke pedig éves szinten meghaladja a 20 milliárd dollárt. Magyarország a 4 millió hektáros hazai igény kiszolgálása mellett továbbra is a világ hatodik legjelentősebb exportőre.

Magyarországon 120 ezer hektáron, éves szinten 190 milliárd forint értékben állítanak elő vetőmagot.

Ezen belül hozzávetőleg 160 milliárdért felelnek a hibrid növények, míg a kalászosok, a takarmánynövények és a zöldségnövények 10-10 milliárdos értéket képviselnek. A szövetségnek 1010 tagja van, a hazai és nemzetközi cégek mellett számos magánnemesítő. A szegmens gazdasági erejét támasztja alá, hogy a szövetséghez tartozó vállalkozások összesített árbevétele 600 milliárd forintra tehető, ennek a jelentős része azonban egyéb üzletágakból származik. Az ágazat mintegy 2400-2500 főt alkalmaz főállásban, ugyanakkor a szántóföldi vetőmag-szaporításban hektáronként akár négy-öt fővel számolva 60 ezer idénymunkásnak is feladatot ad.

Összefüggésben a pandémiával azonban számos eddig nem tapasztalt nehézséggel szembesültek a hazai szektor szereplői.

„Nemzetközi szinten egyre többen fordulnak az alternatív megoldások, elsősorban a saját előállítás felé, így esetükben csökken az importigény” – jelezte Takács Géza. Kifejtette, hogy a járványhelyzet alatt a határok nehezebb átjárhatóságával a szállítások akadályokba ütköztek, sok helyen előtérbe került az élelmiszerbiztonság kérdése, a helyi termesztés egészen az alapoktól, így a vetőmagelőállítástól kezdve. „Az Európai Unión kívüli importőrök közül több ország vezetett be a külkereskedelmet jelentősen nehezítő adminisztratív intézkedéseket. Ezek jelentős időbeli csúszásokat és a logisztikai költségek számottevő emelkedését hozták magukkal. A jövőben sokkal szorosabb együttműködésre van szükség a célpiacok szakmai szervezeteivel és nemesítő cégeivel” – mutatott rá a szövetség elnöke. Úgy véli, a magyar nemesítvények exportja terén a megújulás kulcsa némileg paradox módon épp a hagyományokhoz történő visszatérés lehet, ugyanis manapság felértékelődnek azok a 40-50 éve már működött, jellemzően közös nemesítési programok, amelyek a rendszerváltás után elfelejtődtek, de „újból elő lehet és kell venni ezt a kártyát”.

A lehetőségek kiaknázásával nemzetgazdasági szinten továbbra is kiemelt fontosságú a vetőmagágazat fejlesztése, amit hűen tükröz, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) is szorosan együttműködik a magyar szövetséggel. „A külpiaci igények felmérésében és a termékek regisztrációjában is sokat segíthet a KKM, ami azért kardinális, mert az lesz a pandémia utáni időszak nyertese, aki a leggyorsabban tud reagálni a változásokra” – bocsátotta előre Takács Géza. Meggyőződése, hogy az esetenként akár több ezer kilométeres szállítási távolság és az adminisztrációs anomáliák miatt lejár annak az ideje, hogy a fizikai értelemben vett vetőmagszállítás legyen a fő csapásirány, sokkal inkább a tudástranszfer.

Az oktatás, a genetika, a nemesítés, a feldolgozás és a speciális magkezelések lehetősége a nemzetközi piacon is magas minőséget képvisel,

amihez az önfenntartóvá válni kívánó országok többségének még több időre van szüksége. Azzal a céllal hozták létre a stratégiai munkacsoportot a Vetőmag Szövetségen belül, hogy ezekre a kihívásokra választ találjanak.

Borítókép: illusztráció