2023.05.01. 11:55

Ha ma sör-virslire vágyna, jusson eszébe, honnan is származnak

A munka ünnepe, május 1. a nevével ellentétben munkaszüneti nap, amikor sokan a kikapcsolódást választják.

Illusztráció: 123RF

De pontosan mit is ünnepelünk ilyenkor? Az Amerikai Egyesült Államokat és Kanadát kivéve, szinte az egész világon május 1. a munka ünnepe. 1817-ben egy brit gyártulajdonos, Robert Owen azt javasolta, hogy csökkentsék az addigi átlagosnak számító 10-14 órás munkaidőt 8 órára. Végül közel négy évtized múlva, 1856-ban - számos sztrájk és tüntetés után - érte el a munkásosztály a bevezetését - derül ki a Bors cikkéből.

1866-ban Amerikában is sztrájkolni kezdtek a munkások. Ez a május 1-jei chicagói vérengzésbe torkollott: a tüntetőkre tüzet nyitott a rendőrség. A világ munkásosztálya ezen felháborodva minden május elsején emléktüntetést szervezett. 1891-ben pedig a II. Internacionálé(Nemzetközi Munkásszövetség) május elsejét hivatalosan is a munkásosztály nemzetközi összefogásának ünnepévé nevezte ki ezt a napot.

A 20. században május elseje a munka ünnepének számított, kötelező felvonulásokkal, programokkal ünnepelték főként a Szovjetúnióban és a kommunista országokban. Magyarországon 1890-ben ünnepelték meg először ezt a napot. A kommunista rendszer bukása után május 1. a munkavállalók szolidaritási napja lett, amikor számos szakszervezeti szövetség szervez megmozdulásokat.

Sokak, főleg az idősebbek számára május 1. ma is egyet jelent a sör-virsli párosítással. De miért is ez lett az "ikonikus" eledel a munka ünnepén? A sört és a virslit az ipari proletariátus állította elő, míg a bort a parasztság. Emellett a virslit nagy mennyiségben és olcsón lehetett és lehet előállítani, szállítani, illetve felszolgálni.