Péntek 13

Ezt követően felhívtam a reklámügynökséget, ahonnan kerestek korábban. Ott azt mondták telefonban, hogy meg tudnak hallgatni, de csak fél 12-kor van idejük, nagyon elfoglaltak. Fél 12-re viszont nem tudtam sehogy sem odaérni, próbálkoztam, de nem ment. A vége az lett, hogy a cég azt mondta, ha már ez is bonyolult nekem, hogy felérjek, akkor felejtsük el az egészet. Hát, ekkor már kicsordult a könnyem. Összedőlt a világ pár percig. Ugyanis a majdnem biztos munkából semmi nem lett, s a határidő szorít, ráadásul most úgy állok, hogy lakás sem lesz,tehát albit is kell keresnem.

Mikor kicsit lenyugodtam, eszembe jutott, hogy az Unilevertől is kerestek korábban, de megírtam nekik őszintén, hogy már van gyakorlati helyem (Lavazza), mivel ott ténylegesre mondták. Írtam az Unilevernek, hogy szerettem volna hozzájuk menni, de mivel a Lavazza lakást is tudott volna nyújtani, ezért őket választottam.

Telefonban elmondtam nekik, hogy hogy jártam, miért keresem őket, s mondták, hogy ha tudok, akkor menjek ma fel Pestre. Már félúton voltam Bakonyba (anyuék mondták, hogy kikapcsolódásképpen menjünk el), mikor hívtak, hogy mehetek az interjúra. Gyorsan rohantam a vasútállomásra, s ahogy felértem Pestre, megint a gyaloglást választottam. Ám messzebb volt célpontom, mint gondoltam. Váci utca 182-ig terveztem elmenni gyalog a Keletitől. Hát, Váci utca 60 körül, mikor megláttam a hídat, gyorsan a metrót választottam. Ugyanis késésben voltam picit. Nem gondoltam, hogy ilyen messze van. Na mindegy. Két jegyet megspóroltam végülis, mivel csak egy szakaszjegyet kellett vennem, s visszafele is csak a Nyugatiig vettem jegyet.

Az állásinterjú nagyon tetszett egyébként. Különböző gyakorlati példákra kellett megoldást találni, s ötletelgetni. A legjobb az volt, hogy kaptam kb. 30 lapot, amin különböző feladatok voltak. A szituáció, amit el kellett képzelnem, a következő volt: Reggel 9-kor beérkezem az irodába, s ezek a feladatok várnak rám. Rendezzem sorba. A feladatok között az otthoni csőtöréstől, nagybácsi érkezésétől kezdve egy prezentáció előadásának helyettesítéséig minden volt. Próbáltam logikusan fontossági sorrendbe tenni a kis cetliket. Az eredmény jövő héten lesz. Nem gondolok semmit, nem tudom, hogy megfeleltem e az interjú során. Mindenhez hozzá tudtam szólni, szerintem jókat is, de már nem merek semmire gondolni a mai csalódás után.

Közben kaptam egy segítséget a blogon keresztül is. A Győri Filharmónikus Zenekarnál kellene marketinges segítség. Ha az Unilever sikerül is, akkor is szívesen besegítenék, persze ha lenne rá igény. Szeretek ötletelgetni. Ha pedig negatív választ kapnék az Unilevertől, akkor akár teljes időmet a Győri Filharmónikus Zenekarra tudnám szentelni. :) Majd meglátjuk...

Ma a vonaton egyébként őrangyalom nem volt, de ma nagy általánosságban szerintem elhagyott. Úgy látszik, ez a péntek 13 nekem nem nagyon jön be. Talán a nap második felében volt szerencsém, de a délelőtt nagyon rossz volt.

A legrosszabb, hogy ma nem maradt időm apunak fát találni, s jönnek a hidegek. Nagyon zavar, s bánt a dolog, de talán holnap még tudok valamit intézni.

Végezetül egy kis poén kackacnak és azoknak, akik érdeklődtek, hogy lehet jegy nélkül utazni:

" Budapestről Szegedre utazik a rendőrtiszti főiskola és a műegyetem egy-egy csoportja. A pesti állomáson a rendőrtiszti főiskolások - becsületes emberek révén - mind váltanak jegyet, a műegyetemisták viszont csak egyetlen egyet. Elindul a vonat, jön a kalauz. A műegyetemisták abban a pillanatban beslisszolnak a WC-be. Amikor a kalauz odaér, látja, hogy foglalt a retyó. Bekopog, mire résnyire nyílik az ajtó, kijön a jegy. Kalauz kezel, majd továbbáll. Tetszik a trükk a rendőrtiszti főiskolásoknak. Hazafelé Szegeden már csak egyetlen jegyet váltanak, a műegyetemisták viszont egyet sem. Indul a vonat, a kalauz megint jön. Rendőrtisztisek be a retyóba. Ekkor feláll az egyik műegyetemista, odaballag a WC-hez és bekopog, mire kijön a jegy..."

Nyári kép anyuval és az ikrekkel