2021.06.28. 10:50
Karanténidők: a világ negyedik legelhízottabb nemzete lett a magyar
Tízszer magasabb a koronavírussal összefüggő halálozás azokban az országokban, ahol a népesség több mint fele túlsúlyos – mutatják a friss nemzetközi adatok. Elhízás tekintetében hazánk az első helyen áll az EU-ban, míg világszinten a negyedik legrosszabb adat a miénk. A pandémia alatt a magyarok átlagosan három-öt kilogrammot híztak.
Forrás: Shutterstock
A koronavírus nemcsak a túlsúlyos felnőttekre, de az elhízott gyerekekre is nagyobb veszély jelent: az intenzív terápiát igénylő fiatalok eddig szinte kizárólag elhízottak voltak. Az elhízott szervezet a baktériumokkal és a vírusokkal szemben kevésbé ellenálló, és hajlamosabb a fertőzésekre. A fertőző betegségek hosszabban tartanak, miközben ezek szövődményei is nagyobb eséllyel alakulnak.
A statisztikai adatok és az eddigi tudományos kutatások alapján egyértelműen kimutatható, hogy komoly kockázatot rejt az elhízás a koronavírusos megbetegedések kimenetelét illetően. Egy 400 ezer beteg adatait összegző tanulmány szerint az elhízott betegek 113 százalékkal nagyobb eséllyel kerültek kórházba, 74 százalékkal nagyobb eséllyel kellett intenzív osztályra küldeni őket, és 48 százalékkal nőtt a halálozási esélyük. Eddig három alapvető tényezőről tudunk, amelyek a rossz adatok hátterében állnak: a légzési kapacitás csökkenése, a véralvadás megváltozása, valamint az immunrendszer romlása.
A sokkoló adatokról az Elhízás Világszervezet és a Johns Hopkins Egyetem friss számainak fényében Bedros J. Róberttel, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnökével, a Szent Imre Oktatókórház főigazgatójával és Simonyi Gáborral, a Szent Imre Oktatókórház Anyagcsere Központjának vezetőjével a Növekedés.hu beszélgetett.
A folyamatosan érkező friss adatok fényében vannak-e újabb okok, illetve újabb adatok az elhízással kapcsolatban?
A rendelkezésre álló adatok tükrében egyértelmű, hogy az elhízás jelentős kockázati tényező a koronavírus súlyosabb kimenetelét illetően. Ez az összefüggés sajnos nemcsak a felnőttekre, hanem a gyermekekre is igaz. Ez utóbbival kapcsolatban hazai és nemzetközi adatok azt mutatják, hogy
az intenzív terápiát igénylő gyermekek szinte kizárólag elhízottak voltak.
Az elhízással kapcsolatban a három alapvető tényező mellett számos más elemmel is számolhatunk, mivel talán nincs is olyan szerv, szervrendszer, élettani folyamat, amelyet ne befolyásolna károsan az elhízás. Talán kevésbé gondolunk arra, hogy az elhízás miatt a máj megnagyobbodik a zsírlerakódás következményeként, amelyet zsírmájnak nevezünk. Zsírmáj kialakulásakor romlik a májfunkció, és ez a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban is problematikus lehet, mivel a vírus károsítja a májműködést. Az elhízás miatt már eleve károsodott májműködés további romlása súlyos állapotot eredményezhet.
Az elhízás a légzési kapacitás csökkenését és a véralvadás módosulását eredményezi. Az immunrendszerünk teljesítményét mennyire befolyásolja az elhízás?
Elhízásban – főleg, ha 2-es típusú cukorbetegséggel társul – károsodik az immunrendszer működése. Mindez azt jelenti, hogy a baktériumokkal és a vírusokkal szemben a szervezet kevésbé lesz ellenálló. Ennek következménye, hogy
az elhízás hajlamosít a különböző fertőzésekre, azaz könnyebben kapja el ezeket a túlsúllyal küszködő ember, és nehezebben is birkózik meg vele a szervezet.
A fertőző betegségek hosszabban tartanak, miközben ezek szövődményei is nagyobb eséllyel alakulnak ki. Sajnos mi is azt láttuk, hogy az elhízottak nagyobb eséllyel kerültek súlyos állapotba a koronavírus-fertőzés miatt.
164 ország adatai alapján ott voltak a legrosszabbak a koronavírus miatti halálozási mutatók, ahol magas volt az elhízottak aránya. Mely országok szerepeltek a legrosszabbul és legjobban ebből a szempontból?
Az Elhízás Világszervezet adatai szerint a koronavírussal összefüggő halálozás tízszer magasabb volt azokban az országokban, ahol a népesség több mint fele túlsúlyos vagy elhízott volt. A koronavírussal összefüggésben a világon a legnagyobb adatbázissal rendelkező amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói egyenesen arányos összefüggést igazoltak a túlsúly és koronavírus miatti halálozás között. Példaként megemlíthető, hogy
Vietnamban volt a legalacsonyabb a koronavírus miatti halálozás, de a világon itt a második legkevesebb a túlsúly gyakorisága.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban, ahol a túlsúly és az elhízás együttes gyakorisága 67,9%-os, a százezer lakosra számított halálozás – Vietnamhoz képest – majdnem a négyezerszerese volt.
Magyarország jelenleg hogy áll az elhízottak számát tekintve az EU-ban és a világon?
Az elhízásban sajnos igen előkelő helyezést foglalunk el, mivel vezetjük ezt a nem túl dicsőséges európai rangsort. Világszerte pedig a negyedik helyen állunk, mivel nemrég Új-Zéland letaszított minket a harmadik helyről. A változás nem annak volt köszönhető, hogy ennyire lefogyott nemzetünk, hanem annak, hogy az új-zélandiak ennyire meghíztak.
Sokan még mindig csak esztétikai problémaként értékelik az elhízást, noha az az egészséget súlyosan veszélyeztető állapot, amely több komoly, az életet is veszélyeztető betegség kockázatát a sokszorosára növeli.
Melyek azok a leggyakoribb betegségek, amelyeknél különösen veszélyes, ha valaki elhízott?
Az elhízást az egészségügyi világszervezet már évtizedek óta betegségnek tekinti. Ez idült betegség, amelynek lefolyása élethosszig tarthat, ha nem kezeljük, miközben a terápiának is élethosszig kell tartania. A kezelés elhagyásakor a betegség kiújul, azaz a leadott kilók visszajönnek.
Az elhízás kísérőbetegségei közül ki kell emelni a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségeket.
A szív- és érrendszeri betegségek közül az elhízás leggyakoribb kísérője a magasvérnyomás-betegség, a szívkoszorúér-betegség valamint a szívelégtelenség. Az anyagcsere-betegségek közül legnagyobb jelentőségű a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a kóros vérzsírprofil.
A pandémia miatt megnőtt az evészavarral küzdő fiatalok aránya is, több lett az elhízott gyerek. Erre vonatkozóan vannak adataik? Egyáltalán van-e arra vonatkozóan kimutatás, hogy milyen mértékben híztunk meg a vírus okozta bezártság miatt?
Sajnos a koronavírus-pandémia csak ráerősített a már meglévő kedvezőtlen tendenciákra. A digitális oktatás, a „home office” együtt járt a testsúlynövekedéssel.
Hazánkban átlagosan mintegy három-öt kilogrammal lettünk súlyosabbak.
A súlytöbblet törvényszerűen alakult ki, mivel a bezártság eleve kevesebb mozgással járt, miközben az otthoni „iroda” sokszor a konyha lett. Nem nehéz belátni, hogy az ételek csábítása is nagyobb volt, de nem szabad elfeledkezni a bezártság pszichés hatásairól sem. Legkönnyebben finom falatokkal tudtuk magunkat megjutalmazni, ezalatt a tényleg embert próbáló időszakban. A testsúly csökkentése hosszabb folyamat, amelyhez lehetőleg szakember segítségét kell igénybe venni a testre szabott diéta, a bevihető napi kalóriamennyiség és az ajánlott mozgásformát illetően.
Manapság már millió diéta közül választhatunk, és az is jól ismert, hogy a fogyáshoz csökkenteni kell a bevitt kalória mennyiségét. Miért ajánlják mégis mindenképpen a szakember felügyeletét az elhízottaknak?
Mivel az elhízás betegség, ezért kezelésében az egészségügyi szakértelem alapvető jelentőségű. Egy testtömegcsökkentő program megkezdése előtt kiemelkedő fontosságú az egészségi állapot felmérése, a kísérőbetegségek felkutatása. Mindenkinek egyénre szabott mozgásprogramot és kalóriabevitelt kell javasolni az aktuális állapotának figyelembe vételéve.
Sajnos számos médiafelületen megalapozatlanul ígérnek gyors fogyást úgy, hogy mindez csak valamilyen por vagy egyéb „csodaszer” bevételét igényli.
Ezek a termékek persze kielégítik a csodavárás hatalmas igényét, ugyanakkor eredményre, pláne tartós eredményre nem vezetnek. Nagyon sok olyan beteggel találkozunk kórházunkban az Országos Obezitológiai Centrumban, akik már minden csodaszert kipróbáltak minden eredmény nélkül. E betegek is meglepődnek a orvosilag bizonyított fogyókúrás programunk hosszú távú eredményein, és kicsit el is gondolkoznak azon, hogy talán hamarabb kellett volna jelentkezniük.
Borítóképünk illusztráció