Szabad nassolni cukor nélkül is

A diétázóknak és a cukorbetegeknek sok finomságról le kell mondaniuk, ám az alábbi édesítőkkel készített süteményeket ők is nyugodtan megkóstolhatják! – írja legutóbbi számában a Vasárnap Reggel című hétvégi magazin.

Nyírfacukor (xilit)

Ez az eredetileg nyírfakéregből kivont édesítőszer a cukoralkoholok közé tartozik. Ma már főként kukoricacsőből készítik. Mivel

édesítőereje nagyjából megegyezik a kristálycukoréval,

1 : 1 arányban használható cukorpótlóként. Süteményekhez és főtt ételekhez kiváló, ám nem karamellizálható, illetve az élesztőt sem lehet vele felfuttatni. Szénhidráttartalmával ugyan számolni kell, ám glikémiás indexe igen alacsony. Hátránya, hogy nagy mennyiségben felfúvódást, hasmenést okozhat, a kutyusok számára pedig halálos méreg!

Eritrit

Ez is egy cukoralkohol, ám szénhidráttartalma elhanyagolható, és az

inzulinrezisztenciával küzdők is fogyaszthatják.

Édesítőereje gyengébb, 100 g cukor helyett kb. 130 g eritrittel kell számolni. Normál mennyiségben nem okoz puffadást, mivel a veséken keresztül ürül. Meleg ételekhez és italokhoz bátran adható, ám 160 fokon lebomlik, ezért az ennél magasabb hőfokon történő sütésnél veszít édeskés ízéből. A vele készült tészták gyorsan kiszáradnak, mivel vízmegtartó képessége nem túl jó.

Sztívia

Egy Dél-Amerikában honos növényből, a jázminpakócából készül, a belőle kinyert anyag 2-300-szor édesebb a hagyományos cukornál. Egyáltalán nem befolyásolja a vércukorszintet, glikémiás indexe és szénhidráttartalma nulla. Folyékony és porított változata egyaránt létezik. Egyetlen hátulütője jellegzetes íze, melyhez fokozatosan hozzá kell szoktatni az ízlelőbimbókat.

Ciklamát

Általában ez képezi a folyékony mesterséges édesítők alapját. Kalóriatartalma ennek is nulla, és nem emeli meg a vércukorszintet, édesítőereje ráadásul 30-40-szerese a répacukorénak. Mivel rendkívül hőálló, ezért sütéshez, főzéshez is jó választás.

Borítókép: Illusztrációfotó