A járvány nagymértékben befolyásolta 2020 demográfiai folyamatait

A koronavírus-járvány nagymértékben befolyásolta a tavalyi év demográfiai folyamatait; bár nőtt a születések száma, a halálozásoké még nagyobb mértékben emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népmozgalom, 2020 című kiadványa szerint 2021. január 1-jén Magyarország lakosságának száma 9 millió 730 ezer volt, ez 39,6 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

A KSH a kiadványt ismertető, az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében a fontos változások között említette a házasságkötések számának emelkedését és azt, hogy többen költöztek haza, mint ahányan elvándoroltak Magyarországról.

2020-ban a születések száma kismértékben, a halálozásoké jelentősen emelkedett – 92 233 gyermek született, és 140 900-an hunytak el – ez felgyorsította a természetes fogyás (48 667) ütemét, ami 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – írták. A népesség elöregedési folyamata továbbra is tart: idén január 1-jén száz gyermekkorúra csaknem 140 időskorú lakos jutott, szemben az előző évi 137-tel.

A tavalyi 92 233 újszülött 3,4 százalékkal (több mint 3 ezerrel) múlta felül a 2019. évi születésszámot. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a születésszám-emelkedést kizárólag a gyermekvállalási kedv növekedése eredményezte, mivel a szülőképes korú nők számának hosszabb távú csökkenése tovább folytatódott 2020-ban is.

A születésszám emelkedése mellett nőtt a teljes termékenységi arányszám is, az előző évi 1,49-ről 1,55-re. Szintén nőtt 2020-ban a házasságkötések száma, ennek köszönhetően 18 százalékkal több gyermek született házasságban – írták.

A közleményben idézték Kovács Marcellt, a KSH főosztályvezetőjét, aki azt mondta: tavaly a gyermekek csaknem 70 százaléka született házasságból, 30 százaléka pedig házasságon kívül. Hozzátette: ez jelentős változás az egy évvel korábbi 61-39, valamint a két évvel ezelőtti 56-44 százalékos arányhoz viszonyítva. A 2020. évi születésszám-emelkedést teljes egészében a házasságban világra jött gyermekek számának a növekedése eredményezte – tudatta a főosztályvezető.

A halálozások száma tavaly a KSH szerint számottevően emelkedett. 140 900-an haltak meg, 8,7 százalékkal (több mint 11 ezerrel) többen, mint 2019-ben, ez az elmúlt 21 év legmagasabb halálozási adata. Tavaly 68 700 férfi és 72 200 nő hunyt el, többlethalálozások aránya 52-48 százalék volt.

A főosztályvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a természetes fogyás mértéke eltérő volt az ország különböző területein. Az 5 ezrelékes országos átlagnál jelentősen nagyobb – 7,3 és 10,2 ezrelék közötti – volt a népességcsökkenés Békés, Zala, Nógrád és Somogy megyében, az átlagosnál alacsonyabb születési és a magasabb halálozási ráták következtében.

Pest, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében viszont – főleg az országosnál fiatalabb korösszetételből adódóan – viszonylag magas a születési és alacsony a halálozási arány, ennek következtében a legkisebb, 2,0 és 3,4 ezrelék közötti természetes fogyás ott következett be – mondta.

A KSH szerint a nemzetközi vándorlás egyenlegének az előző évinél jóval kisebb többlete csak csekély mértékben tudta ellensúlyozni 2020-ban a népesség természetes fogyását. Emiatt a népesség tényleges fogyása 39,6 ezer volt 2020-ban, ami jelentősen több az azt megelőző évben mért 3,2 ezres tényleges fogyásnál.

Tavaly az országnak három nagyobb területe volt, ahol a természetes fogyás ellenére a belföldi és a nemzetközi vándorlás együttes hatása miatt a lélekszám ténylegesen gyarapodott. Győr-Moson-Sopron megye mintegy 10,7 ezrelékes lakosságszám-növekedéséhez az átlagosnál magasabb belföldi és nemzetközi vándorlás egyaránt hozzájárult. Pest megye népessége csaknem 9,7 ezrelékkel növekedett, ebben főleg a belföldi vándorlás játszott meghatározó szerepet.

Kisebb mértékben, 1,7 ezrelékkel gyarapodott Somogy megye népessége, ami ugyancsak a belföldi vándorlás többletének köszönhető. A legnagyobb mértékű, 15,0 ezrelékes lakosságcsökkenés 2020-ban Budapestet érintette. A fővárosban a természetes fogyás mellett a belföldi és a nemzetközi vándorlás negatív egyenlege is mérsékelte a népesség számát – emelte ki Kovács Marcell.

A KSH szerint 2019-hez hasonlóan 2020-ban is pozitív egyenleget mutat a magyar állampolgárok vándorlása. 2020-ban 19 300 magyar állampolgár távozott külföldre, ami több mint 2000-rel kevesebb a korábbi évinél, és ezzel egy időben 23 100, korábban kivándorolt, Magyarországon született magyar állampolgár költözött vissza. Ők elsősorban Ausztriából (34 százalék), Németországból (24 százalék), illetve az Egyesült Királyságból (21 százalék) tértek haza.

A házasságkötések száma tavaly – a csoportos rendezvényeket korlátozó intézkedések ellenére is – emelkedett. Mint írták, a tavalyi 67 301 házasságkötés 3,1 százalékkal, több mint 2000-rel múlta felül a korábbi év adatát. Ennél több házasságot utoljára 1986-ban kötöttek – fűzték hozzá.

A válások száma csökkent, 2020-ban a bíróságok 15 200 házasságot bontottak fel, ami 14 százalékkal, mintegy 2400-zal kevesebb az egy évvel korábbinál, és ez volt az 1950-es évek vége óta a legalacsonyabb számú válás.

A KSH szerint hosszabb idő óta megfigyelhető és tavaly is tovább csökkent a terhességmegszakítások száma, sőt a visszaesés üteme is gyorsult az előző évhez képest. A 2020. évi 23,9 ezer beavatkozás csaknem 1900-zal, azaz 7,3 százalékkal kevesebb volt, mint 2019-ben. A 2020-ra becsült 15,4 ezer magzati halálozás 6,6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál – áll a KSH közleményében.

Borítókép: illusztráció