Magyar sífejlesztések: milyen lesz a jövő?

Magyarországon összesen tizenkét síterep működik, amelyek ugyan felszereltségük, lehetőségeik és nyitva tartási idejük terén jelentősen eltérnek egymástól, közös bennük, hogy a többségük évről évre fejlődik, és igyekszik kiszolgálni az egyre élénkebb érdeklődést – írja a Csupasport.

„A sípályafejlesztés sosem lezárt folyamat, a terepek évről évre próbálnak előrelépni és változtatni, hogy egyre színvonalasabbak legyenek” – jegyezte meg Fehér Gyula, a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter elnöke, pr- és marketingvezetője.

A klaszter 2014-ben jött létre, és ritkaság, hogy szinte minden érintett felet, azaz tizenegy sípályát összefog. A célja az érdekképviselet, amelynek eredményeként 2017-ben megállapodást kötött az akkori Földművelésügyi Minisztériummal (ma már Agrárminisztérium) annak érdekében, hogy rendezze a problémákat. A síterepek nem magánterületen, hanem állami, sőt természetvédelmi területeken működnek, így sokkal nehezebb bármilyen fejlesztés engedélyeztetése. Ezért is fontos a megállapodás, amelynek lényege, hogy gördülékenyebbé tegye ezeket a folyamatokat.

A korábban jelentős összeget, két-három milliárd forintot beruházó eplényi és mátraszentistváni pálya néhány éve egyaránt százötven millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott; Mátraszentistvánon ebből valósult meg a korszerű négyüléses felvonó, Eplényben pedig a kétüléses a tanulópályán” – mutatott rá Fehér Gyula a közelmúlt látványosabb előrelépéseire.

Elmondta továbbá, hogy Sátoraljaújhely 64 millió forinthoz jutott, amelyet pályafejlesztésre, hóágyúk és ratrakok beszerzésére fordított. A tervek szerint Visegrád és Dobogókő a következő években 600, illetve 980 millió forintos támogatást kap. Ezek az adatok mutatják: jelentős fejlesztések várhatók annak érdekében, hogy a nagyobb hazai síterepek minden igényt kielégítsenek. Az idei szezon „csendesebb”, nem számolhatunk be hatalmas újításokról, de hamarosan jelentős fejlesztések valósulnak meg.

A nehezítő körülmények miatt első hallásra talán meglepő hazai síturizmusról beszélni, pedig olyannyira létező fogalom, hogy 2015-ben aktív turisztikai termékké nyilvánították a síturizmust.

„Több helyen a vendégéjszakák számában is visszatükröződik, mennyire sokan utaznak a síterepekre: a Mátrában, Gyöngyös térségében, Mátraszentistvánon és a Kékestetőn kimondottan megfigyelhető a föllendülés , de igaz ez Eplényre is – fogalmazott Kőrösi Péter, a mátraszentistváni központ ügyvezetője. – Több mint félmillió honfitársunk síel rendszeresen, és még sokan alkalmanként. Azért ez felettébb jelentős szám ahhoz, hogy megpróbáljuk színvonalas kiszolgálással itthon marasztalni egy részét azoknak, akik külföldre akarnának menni.”

„Átalakultak a síelők igényei is – jegyezte meg Fehér Gyula. – Régebben a többség a fekete pályákat, a kihívásokat szerette. Most népszerűbbek a lapos, széles, lankás, amolyan wellnesspályák. A hazai síterepek kiemelten családbarátnak számítanak, kevésbé balesetveszélyesek. Külföldön hosszúak a pályák, jól síelnek az emberek, nagy tempóval érkeznek, szinte biztos, hogy előbb-utóbb elütik, aki még csak totyog. Itthon azonban kényelmesen és biztonságosan lehet megtanulni síelni.”

Már testnevelésórán is lehet tanulni!

A Csupasport Wesselényi Andreát, a sielok.hu alapító-főszerkesztőjét kérdezte a tapasztalatairól.

Majdnem húsz éve követik figyelemmel a hazai sípályákat. Milyen változásokat tapasztalnak?

Amikor kétezerben megalapítottuk a portált, több mint húsz pálya üzemelt. Aztán megszűntek azok, amelyeken nem volt hóágyú és hiányzott a megfelelő technika. Amelyek viszont fejleszteni tudtak, képesek egészen hosszú idényeket produkálni.

Kiket vonzanak a magyar pályák?

Nem jellemző, hogy külföldiek jönnének, Mátraszentistvánon szoktunk látni szlovákokat, de csak ritkán. A magyar síelőknek azonban megfelelőek a hazai terepek. Ár-érték arányban Eplény, Mátraszentistván, Sátoraljaújhely, Kékestető, Bánkút vagy Visegrád nagyon jónak számít. Sokan munka után ugranak ki, ebben segít, hogy kivilágított pályákon lehet síelni. Mások egy-két napra mennek.

Előfordul, hogy egy-egy család felszerelés nélkül jelenik meg, ám a helyszínen mindent megkap és elkezdhet síelni. Eplényben mesélték gyerekek, hogy a testnevelő tanár szervez táborokat, míg Mátraszentistvánon például a kötelező testnevelésóra keretében ismerkednek meg a sportággal.

Voltaképpen a kezdőknek, családosoknak ajánlottak ezek a pályák?

Igen, igyekeznek megcélozni őket. Mindenütt síiskola működik, szakképzett oktatók dolgoznak, jók a körülmények, nincsenek olyan sokan, nem sodorják el a kezdőket. Arra érdemes figyelni, hogy hétvégén meglehetősen zsúfoltak a pályák, érdemesebb hétköznap kipróbálni őket.

Miért kedvezők a hazai pályák ár-érték arányban?

Egy nagyobb síterepig két-három, vagy akár négy-ötszáz kilométert is kell utazni, így az útiköltségen sokat lehet spórolni, mert a Bakonyban vagy a Mátrában található pálya közel van. Olcsóbb a bérlés, és bár arányaiban külföldön talán jobban megéri a jegy, a kezdők úgysem tudják igazán kihasználni a nagy pályarendszerek nyújtotta lehetőségeket. Itthon mindent szépen megtanulhatnak, utána pedig továbbléphetnek, hogyha akarnak.