Ne történjen több rábapatonaihoz hasonló állatkínzás! Civil összefogás nélkül nincs hatékony állatvédelem

A megszúrt kiskutya, Viktória túlélte a borzalmat, a Győri Állatmenhely fogadta be. A rábapatonai udvaron rossz körülmények között vegetáló további öt kutyát a falu jegyzője, dr. Németh Balázs "ráhatására" a gazda "elajándékozta".

Felelős állattartás

Dr. Szigethy Balázs, korábban Dunaszeg, Kunsziget és Dunaszentpál jegyzője, jelenleg Gönyű jegyzője, hangsúlyosan figyel az állatvédelemre, a helyes állattartásra. "A szemléletformálást érzem a legfontosabbnak, sajnos azonban a tragikus esetek egy részét nem tudjuk megakadályozni. A felelős állattartás időt és energiát követel a gazdáktól, de aki kedvtelésből állatot tart, igenis köteles törődni kedvencével. Más út nincs, különben kóborló kutyák lepnék el a településeket.

Igaz, ha nincs kerítés, akkor sem a kutyák láncra kötése a megoldás. Lehet, hogy 30 éve ez működhetett, napjainkban azonban elfogadhatatlan" – kezdte dr. Szigethy Balázs, aki tavaly Dunaszegen állatorvosok és állatvédők, civil és hatósági szakemberek közreműködésével több órás workshopot szervezett a helyes állattartásról.

Tízen mentették a kutyát

"Viszonylag gyakran kapunk bejelentéseket kóborló négylábúakról vagy sanyarú sorsú kutyákról. Utóbbi szituációban elég szűk a mozgásterünk" – hallottuk a gönyűi jegyzőtől. dr. Szigethy Balázs az egyik korábbi "állomáshelyén" történt esetet hozta példának.

"Többen jelezték, hogy egy kutyát állandóan garázsban tartanak. Volt alapja a gyanúnak, helyszíni szemléről értesítettem a gazdát, ám nem volt otthon a jelzett időpontban. Másodjára a körzeti megbízottakkal látogattuk meg – ha a jegyző rendőrök segítségét kéri, ezt jeleznie kell a megyei főügyészségnek –, akkor már hatósági állatorvos is velünk tartott, ő vizsgálta meg a kutyát. Miután kiderült, hogy a nagytestű kutya viszonylag egészséges, ám a garázsban nem maradhatott, az elviteléhez állatvédők segítségét kértük Mosonmagyaróvárról. Négyen érkeztek, akkor már közel tízen voltunk azon, hogy jó élete legyen a kutyának. Végül a gazda lemondott a kutyáról, az állat a Győri Állatmenhelyre került. Az állatvédők vállalták, hogy elszállítják a menhelyre. Ez a példa mutatja, hogy a jó szándék ellenére mennyire összetett dolog segíteni a bajba jutott állatokon" – hallottuk.

A Győri Menhelyen több olyan kutyus kapott esélyt szerető gazdára, akiket hivatali és civil összefogással mentettek meg borzalmas körülmények közül. Fotóillusztráció: Kisalföld-archívum

Legyen családtag a kutya

Dr. Tóth Tünde, Lébény és Mecsér jegyzője is egyetért abban, hogy óriási szükség van segítőkész civilekre. "Ha kóborló kutyák befogásáról, ha bajba jutott négylábúak mentéséről, elhelyezéséről van szó, számíthatunk a helyi állatvédőkre és a Győri Állatmenhelyre. A közösségi médiát is használjuk. Nemrég Facebook-poszt révén találtuk meg egy Győrsövényházról elcsatangolt állat gazdáját.

Sok probléma abból fakad, hogy egyesek ragaszkodnak a kutyatartáshoz, de nem tekintik családtagnak az állatot, nem figyelnek az igényeire. Eddig többször kellett figyelmeztetnem állattartókat a rossz körülményekre, a kerítés hiányára. Ezek a levelek előbb-utóbb célt érnek, javul a kutya életminősége, igaz, súlyosabb esetekben szükség van hatósági intézkedésre. Amikor a jegyző lép az állatok védelmében, nem csak a lelkiismeretére hallgat, a törvényeket tartatja be. Ezt sokan hajlamosak elfelejteni" – mondta dr. Tóth Tünde.

A jegyzőknek jogukban áll állatvédelmi bírságot kiszabni, míg a Járási Hivatalok döntenek szabálysértési ügyekben, például ha kerítés hiányában közterületre szöknek a kutyák. Az állatvédelmi bírság általában magasabb összegű, mint a szabálysértési. Utóbbi esetében főleg 5000 forint körüli összegeket szabnak ki.

Minden településen három évente kötelező összeírni az ebeket. A pontos adatbázist azonban "megfúrhatják", ha a településen azt pletykálják, hogy ebadó bevezetéséhez kell a lista és emiatt nem érkezik be a szükséges adatszolgáltatás.