A Tiszát érintő műanyagszennyezésről beszélgetett podcastjában Áder János

A Tiszát érintő műanyagszennyezésről beszélgetett Áder János köztársasági elnök a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.

Az államfő beszélgetőpartnere Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője volt, aki a Tiszai PET Kupa hulladékgazdálkodási szakértője is.

Áder János a beszélgetés elején elmondta: 1967-ben 2 millió tonna műanyagot állítottak elő a világon, jelenleg ennek kétszázszorosát, 400 millió tonnát. Másodpercenként 20 ezer PET palackot gyártanak, percenként egy kukásautónyi szemét kerül a tengerekbe, óceánokba, és csak a műanyag tíz százalékát hasznosítják újra – közölte.

Hozzátette: a Tiszán 2014-ben kezdett el jelentős mennyiségű műanyag érkezni, amikor nagy a hulladékterhelés, akár 500 palack is érkezhet percenként.

Hankó Gergely a PET Kupát bemutatva ismertette: az egyhetes hajóversenyre csapatok jelentkeznek, amelyek saját – hulladékból épített – hajóikkal tisztítják meg a folyót a verseny hosszúságától függően 50-100 folyamkilométeren. A kupa indulásának évében 4, mostanra versenyenként 10-20 hajó is benevez – fűzte hozzá.

Elmondta, hogy a hulladékszigeteket monitorozzák, és térképen jelölik a legszennyezettebb pontokat. Magyarországon több mint 2400 szennyezett helyet jelöltek, de a szlovák, ukrán, román és szerb oldalon is vettek fel helyszíneket az ottani kollégáik.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a hulladék nagy része a szomszédos országból érkezik. Hankó Gergely erre úgy reagált: Kárpátalján mintegy kétszáz településen nem jár kukásautó, így a lakosságra van bízva, hogy mit csinál a keletkező szeméttel.

Beszámolt arról is, hogy 2019 vége óta egy hulladékgyűjtő gépsort állítottak munkába, amely évente 10 ezer tonna szemetet állít meg a Felső-Tiszán. A 80 százalékos hatékonysággal üzemelő gépsort évente négyszer-ötször működtetik – tudatta, hozzáfűzve: fontos lenne egy ilyen rendszer a Bodrogon is, mert ott is mintegy tízezer tonna hulladék gyülemlik fel.

Kitért arra is: a kezdeményezés a határon túlra is eljutott, Ukrajnában például hat hálót feszítettek ki a Borzsán, és hat tiszai kerekasztalt is szerveztek, köztük egyet Kárpátalján.

Az orosz–ukrán háború azonban nehezíti a munkát és az együttműködést, nehezebb például eljuttatni az anyagi támogatásokat a kárpátaljai civil szervezeteknek – jegyezte meg.

Áder János ezzel kapcsolatban azt mondta: amikor a háború véget ér, komoly nemzetközi segítségre lesz szüksége Ukrajnának az újjáépítéshez, és szerinte érdemes lenne javaslatokkal, tanulmányokkal segíteni a hulladékgazdálkodást.

Borítókép: Áder János köztársasági elnök előadást tart a klímaváltozásról a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium diákjainak 2022.március 22-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi