Elhunyt Edward O. Wilson, korunk egyik legnagyobb biológusa

Wilson, "a modern történelem egyik legjelentősebb és legelismertebb amerikai tudósa" vasárnap halt meg a Massachusetts állambeli Burlingtonban - közölte az E.O. Wilson Biodiversity Foundation. Az alapítvány hangsúlyozta, hogy a tudós nemcsak saját életét szentelte az élővilág kutatásának, hanem másokat is a természet megőrzésére inspirált.

A szeretetteljesen Hangyaembernek (Antman) is becézett harvardi professzor több mint harminc tudományos könyvet és több száz tanulmányt publikált, és főleg az utóbbi években a fajok sokszínűsége és az ökológiai rendszerek megőrzéséért kardoskodott.

Könyvei közül kettőt Pulitzer-díjjal tüntettek ki, az egyik az emberi természettel (On Human Nature, 1979), a másik a hangyák biológiájával (The Ants, 1990) foglalkozott. Evolúciós kutatásaiért nevezték "Darwin örökösének" is.

A levélvágó hangyákról Bert Holldöbler szerzőtársával közösen publikált könyv, a The Ants "tökéletes szuperorganizmusoknak" nevezi a hangyák társadalmát, az állatokat pedig az állatvilág hét csodája egyikének. Wilson megállapította, hogy a rovarkolóniákban a hangyák feromonok (kémiai vegyületek) rendszere útján kommunikálnak egymással.

Felfedezte például, hogy a hangyák elhullott társaik tetemét kivonszolják a hangyabolyból, és a "temetőbe" szállítják, és olajsav jelzi a "hullaszállítóknak", hogy dolguk akadt. Amikor Wilson kísérletei során egy tökéletesen egészséges hangyára parányi olajsavat cseppentett, a szerencsétlen rovart minden tiltakozása ellenére szintén a temetőbe vonszolták.

Az amerikai mürmekológus (hangyákkal foglalkozó rovartani kutató) volt az első tudós, aki 1988-ban egy tanulmányában használta a biodiverzitás szóösszetételt. Ennek elismeréseképpen 2017-ben róla neveztek el egy újonnan felfedezett hangyászmadarat, ami Wilson szerint "felért egy Nobel-díjjal".

Szociobiológiai elméleteinek némelyike élénk vitákat váltott ki, például az, amely szerint az emberi magatartás genetikai alapú, szemben azzal az uralkodó nézettel, hogy a magatartást kulturális és környezeti tényezők is befolyásolják. Bírálói szerint Wilson a társadalmi igazságtalanságot, benne a nők diszkriminációját legitimálta, amikor azt mondta, hogy egyenlőtlenség a génekbe van kódolva.

Wilsont a Time magazin 1996-ban Amerika 25 legbefolyásosabb embere közé sorolta. Munkásságáért kitüntették az amerikai elnök által adományozott National Medal of Science elismeréssel.

Borítókép: Edward O. Wilson (BBVA FOUNDATION/AFP)