Meglepő titkokra mutatott rá a részlegesen mumifikálódott holttest

Többszörösen is újdonsággal szolgáló, részlegesen mumifikálódott holttestet találtak egy ősi pompeji sírban. A szokatlan lelet azért különösen érdekes, mert Pompeji utolsó, a Vezúv pusztító kitörését megelőző évtizedeiben nem volt szokás a holtak eltemetése. A felnőtt halottak túlnyomó többségét ugyanis elhamvasztották. Ráadásul a holttest részlegesen mumifikálódott, bár még nem tudni, hogy balzsamozásnak vagy a sírkamra tartósító hatásának eredményeként.

A romváros közönség előtt még elzárt területén, az egykori városközpont keleti részén, a Porta Sarnó-i nekropoliszban talált temetkezési helyen a sírfelirat minden eddiginél határozottabban megerősíti, hogy a 79-ben elpusztult római településen a latin mellett használták a görög nyelvet is a színházakban. Ez jelentős görög befolyásról tanúskodik.

A város egyik főbejáratánál, a Sarnói kapunál talált sírkamrába egy felszabadított rabszolgát temettek, egy bizonyos Marcus Venerius Secundiót, aki meglehetősen sokra vitte szabad emberként. Földi maradványainak tanulmányozásából ugyanis arra lehet következtetni, hogy nem végzett igazán kemény fizikai munkát. Ráadásul szabad emberként elég tehetőssé vált ahhoz, hogy egy drága temetőben földeljék el.

Az elhunyt 60 évi körüli lehetett, a sírban megtalálták ősz haját, füle egy darabját, több csontját és szövetfoszlányokat is.

Szakértők szerint ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt csontváz Pompejiben.

A sírfeliratból kiderül továbbá, hogy az elhunyt négy napig tartó, görög és latin nyelvű színházi előadásokat tartott. Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója szerint az, hogy görög nyelvű előadásokat is rendeztek, bizonyíték az ősi Pompejire jellemző eleven és nyitott kulturális légkörre.

A görög felirat rendkívüli jelentőségét hangsúlyozta Massimo Osanna, a régészeti lelőhely korábbi igazgatója is, aki szerint a felszabadított rabszolga sírja megerősíti, hogy a görögök meghódították a latin kolónia legmagasabb köreit.

Llorenc Alapont, a Valenciai Európai Egyetem tudósa szerint Marcus Venerius Secundio eleinte Vénusz templomának őre lehetett, amely befolyásos posztnak számított, hiszen a várost az istennőről nevezték el. Később az Augustus császár emlékét ápoló papság egyik alkalmazottja, sőt a tagja is lehetett az egykori rabszolga.

A kutatók remélik, hogy a szokatlan sír sok új adalékkal szolgál a régi rómaiak temetkezési szokásairól.

Borítóképünk illusztráció