Ritka madarakat figyeltek meg Csongrád-Csanád megyében

Magyarországon csak elvétve előforduló cankópartfutót (Tryngites subruficollis) és sárgalábú cankót (Tringa flavipes), valamint egy csapat fakókeselyűt (Gyps fulvus) figyeltek meg a Dél-Alföldön a hétvégén – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportja hétfőn.

Szombat reggel egy madarász egy cankópartfutót figyelt meg a Fehér-tón. A szalonkafélék közé tartozó, 18-20 centiméteres testhosszú, 43-47 centiméteres szárnyfesztávú észak-amerikai partimadár kóborló példányai a Brit-szigeteken, Hollandiában, Dániában és Franciaországban fordulnak elő, Magyarországra csupán ritkán vetődnek el. A rovarokkal táplálkozó, de gerincteleneket és magvakat is fogyasztó, sarkvidéki, száraz tundrákon fészkelő faj példányait 1993 óta 15 alkalommal figyelték meg hazánkban.

Szombat délután a tömörkényi Csaj-tónál egy sárgalábú cankót fotózott le egy madárbarát. A rokonánál valamivel nagyobb, 25 centis testhosszú, 60 centi körüli fesztávú madár Alaszka és Kanada tundráin, vizenyős nyílt területein költ, ősszel pedig délre vonul. Eltévedő példányai ilyenkor előfordulnak a Brit-szigeteken, Hollandiában és Dániában. Magyarországon 1959 óta összesen hat alkalommal észlelték.

Este Tiszasziget közlében egy csapat fakókeselyűt vett észre egy madarász. A 6-12 példányból álló csoportot másnap és hétfőn többen is megfigyelték. A nevét világos árnyalatú tollazatáról kapó, egyméteres testű, akár a két és fél métert is meghaladó szárnyfesztávú madár Közép-Ázsiától, India északi részén és a Közel-Keleten át egészen a Földközi-tenger medencéjéig számos helyen költ kisebb kolóniákban. Jellegzetes röpte szárnyverdesés nélküli keringés. Éles látásának köszönhetően messziről fölfedezi a táplálékául szolgáló elhullott állattetemet. Magyarországhoz legközelebb az Adrián, Cres szigetén van jelentősebb állománya, ahonnan fiatalabb kóborló példányai elvetődnek hazánkba a nyári és őszi időszakban.