Méhek módjára dolgoztatja a hangyákat egy növény

Az ausztrál Edith Cowan Egyetem (ECU) doktorandusza, Nicola Delnevo szerint a hangyák csak nagyon ritkán vesznek részt a beporzásban, aminek az a legfőbb oka, hogy egy olyan antimikrobiális hatású váladékot termelnek, amely elpusztítja a pollenszemeket.

„Tehát a hangyák hagyományosan fenyegetést jelentenek: olyan nektártolvajok, amelyek agresszív viselkedésükkel sakkban tartják a többi potenciális beporzórovart”

– magyarázta Delnevo.

A kutatók azonban a közelmúltban felfedeztek egy növénycsoportot Nyugat-Ausztrália államban: a Conospermum nemzetség tagjainak pollenszemei ellenállnak a hangyák által kiválasztott váladék pusztító hatásának.

„Bizonyítékot találtunk rá, hogy a Conospermum nemzetségbe tartozó növények biokémiailag alkalmassá tették a pollenszemeiket arra, hogy megbirkózzanak a hangyák antimikrobiális fegyverével”

– mondta Delnevo, aki szerint ez az első ismert növény a világon, amely ilyen képességre tett szert.

A szakember szerint világszerte nagyjából 46 példa van rá, hogy hangyák végzik a beporzást, ám ezek hátterében az áll, hogy a rovarok kevesebb mérgező váladékot termelnek, ami lehetővé teszi számukra a beporzást.

„Ez az első ismert növény, amely oly módon alkalmazkodott, hogy az lehetővé teszi számára a kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatot a hangyákkal”

– jegyezte meg a kutató.

Delnevo szerint a hangyák munkába állítása különösen fontos a Conospermum-növények számára, mivel a virágjuk formájából adódóan a háziméhek nem is férnek hozzá a pollenjükhöz.

A szakemberek szerint

bár egy őshonos méh, a Leioproctus conospermi igazi specialistájává vált ezeknek a növényeknek, evolúciós szemszögből nagyon kockázatos lenne számukra, ha egyetlen beporzóra támaszkodnának.

A kutatók további tanulmányok keretében fogják vizsgálni, hogy mennyire gyakori pollinátorok a hangyák Délnyugat-Ausztrália növényvilágban, és hogy pontosan hogyan is alakult ki a hangyák váladékával szembeni immunitás.

Borítókép: illusztráció