Kilencszer annyi gigabájtot használunk internetezésre, mint öt éve

A hatóság szerint ha egy jelentős technológiai fejlődést kell megemlíteni a 2000-es évekből, akkor az internetezésre is alkalmas okostelefonok megjelenése mindenképp ide sorolható.

A telefonjainkat többé már nem csak hanghívásra és SMS küldésre használhattuk. A nagyméretű érintőképernyők lehetővé tették, hogy a nehézkes asztali gépektől, laptopoktól elszakadva élvezzük az internet nyújtotta lehetőségeket. A mobilitás élménye a mobilinternet-szolgáltatás egyre gyorsuló elterjedésével teljesedhetett ki – fűzték hozzá.

Azt írták, hogy a mobiltelefonon való internetezés ma már a mindennapi rutinunk része. Népszerűsége folyamatosan növekszik. Ez tükröződik vissza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által a mobilszolgáltatóktól gyűjtött forgalmi adatok elemzésében is.

A hangszolgáltatásra használt (lakossági és nem lakossági) mobiltelefon-előfizetések száma az elmúlt hat évben alig változott, csaknem eléri a tízmillió darabot.

Ezen SIM-kártyák közül viszont évről évre több csatlakozott a mobilinternetre. Míg 2016-ban csaknem ötmillió SIM-kártya generált online adatforgalmat, 2021-re számuk 7 millió felé emelkedett, ami már a kártyák háromnegyedét tette ki.

Ennél is meredekebben emelkedett az egy SIM-kártyára eső forgalmazott mobiladat-mennyiség: ez a 2016-os 0,8 gigabájtról 2021-re több mint a kilencszeresére, 7,5 gigabájtra ugrott. Ennek oka, hogy nemcsak egyre többen használják a mobilinternetet, hanem egyre intenzívebben is, azaz több ideig böngésznek, streamelt médiát fogyasztanak, nagyobb felbontásban élvezik a tartalmakat vagy épp videocsetelnek.

A szolgáltatók által jelentett 7 millió, mobilinternetre csatlakozó SIM-kártya nem egyenlő 7 millió lakossági felhasználóval, hiszen ez tartalmazza a nem lakossági előfizetéseket, és egy ember akár több SIM-kártyát is használhat.

Az NMHH-felmérés szerint a mobilinternetet használók aránya – a szolgáltatók által közölt előfizetési adatokhoz hasonlóan – meredeken emelkedett. 2016-ban a 14 éves vagy idősebb lakosság 38 százaléka használt csak mobilinternetet, 2021-re viszont arányuk már 67 százalék volt, ami mintegy 5,6 millió embert jelentett az országban.

Ha mobiltelefon, akkor pedig nemcsak mobilinternet létezik, hanem a helyhez kötött szolgáltatásra kapcsolódó wifihálózatot is igénybe lehet venni. A mobilinternettel nem, de wifivel internetezők aránya 4 és 8 százalék között ingadozott a vizsgált időszakban.

Összességében pedig elmondható, hogy 

Ez idő alatt mintegy harmadára, azaz 28 százalékról 9 százalékra esett vissza azok száma, akik a mobiltelefonjukon nem interneteznek, de helyhez kötött internetet használnak. Ők 2021-ben körülbelül 800 ezren voltak.

Az NMHH szerint arra a kérdésre, hogy miért nem interneteznek a mobiltelefonjukon, a legtöbben (40 százalék) azt válaszolták, hogy elég nekik a vezetékes internet. 37 százalékuk mondta azt, hogy nincs rá szüksége, 21 százalékuk pedig azt, hogy a mobilkészüléke nem alkalmas az internetezésre. Ez alapján azt várhatjuk, hogy a készülékek megújulásával még tovább fog bővülni a mobilon internetezők tábora.

Talán a mobilinterneten nem, de wifin internetezőket lehetne a legkönnyebben rávenni a mobilinternet használatára. A mobilinternetezők csoportjától leginkább a pre paid mobiltelefon-előfizetés különbözteti meg őket. A pre paid csomagoknál a mobilinternet fajlagosan drágább lehet, illetve a költsége nyilvánvaló, és alkalmanként igényelni szükséges, ami inkább spórolásra készteti a felhasználót.

További jellemzője ennek a csoportnak, hogy tagjai főleg nyugdíjasok, akik valószínűleg kevesebbet utaznak, így csökken a bárhol elérhető internet iránti igényük.

A mobilon nem, de asztali gépen vagy laptopon internetezők számára valószínűleg a technológia, illetve a kis képernyő jelent kihívást. Ők nagyobb arányban szintén nyugdíjasok, akik gyakorlatlanabbnak gondolják magukat az internethasználatban, mint a mobiltelefonon (mobilinternettel vagy wifivel) internetezők.