Szabadalmaktól védjegyekig: a magyar feltalálók nyomában

A híressé vált vagy épp mindennapjainkba beépült hazai tudósok, mérnökök ötletei alapján megvalósult felfedezésekből az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok kiállításon is komoly merítést találunk.  

A szellemi alkotások, amennyiben levédetik, kizárólagos, azaz monopoljogot jelentenek. Ez szabadalmaknál 20 évig, védjegyeknél 10 évente korlátlan számban megújíthatóan akár több száz évig fennállhat – ilyen például az Apenta, a legrégebbi folyamatosan fenntartott magyar védjegy. Vannak azonban olyan találmányok, amelyeket a feltaláló felajánl a köz javára, mert túl fontos az emberek számára és nem akar érte pénzt kérni – mint ahogy történt ez a Volvo hárompontos biztonsági öve vagy az inzulin esetében.  

Az oltalmazás módja attól is függ, hogy milyen innovációt, brandet szeretnénk megvédeni, de a módszer nagyjából ugyanaz, mint akár 126 évvel ezelőtt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) megalapításakor is volt. A feltaláló vagy vállalkozó (jellemzően képviselője útján) oltalmat kér az általa kitalált termékre, technológiára, vagy éppen márkára. Ha valami megfelel az előírt újszerűségi követelményeknek, akkor a hivatal megadja az erről szóló okiratot, amivel bizonyítani tudja, hogy az adott szabadalom, védjegy vagy dizájn az övé.

Kivétel ez alól az üzleti titok, amikor a vállalkozó saját maga teszi elérhetetlenné az általa kifejlesztett termék, technológia vagy szolgáltatás összetevőit, előállításának módját, mint például az Unicum receptjét. A szerzői jog viszont minden, eredeti szerzői alkotás (például irodalmi mű, festmény, zenemű) esetében a mű keletkezésétől automatikusan megilleti a szerzőt.

A hivatal 126 éves fennállása során már több mint 225 000 találmány kapott hazai szabadalmi oltalmat, melyek jelentős része magyar feltaláló alkotása, hazai fejlesztés eredménye. Ezeken felül számos olyan magyar találmány is született, amelyeket ugyan magyarok találtak fel, de nem itthon szabadalmaztatták őket, azonban világszerte ismert megoldások – erre rengeteg példa van az Álmok Álmodói 20 kiállításon is.

Izzólámpa és karosszériák

A Millenáris tárlatán megismerhetjük többek közt Bánki Donátot és Csonka Jánost, a hazai motorgyártás úttörőit; Bláthy Ottót, Déri Miksát és Zipernowsky Károlyt, akik a transzformátor megalkotóiként hoztak létre világsikert jelentő műszaki alkotást. A kriptontöltésű izzólámpa felfedezése nyomán ismertté vált Bródy Imre, az autógyártásban jeleskedő Galamb József, a dinamót feltaláló Jedlik Ányos, a vasút villamosításában elévülhetetlen érdemeket szerző Kandó Kálmán szellemi alkotásai szintén teret kaptak itt.

De mellettük például a számítógép működési elvét megalapozó Neumann János, a modern gyógyszeripar megteremtőjeként emlegetett Richter Gedeon, a napenergia hasznosításával érdemeket szerző Telkes Mária életműve is megtekinthető. Napjainkban is születnek elképesztő eredmények, és nem lehet megkerülni a neves autógyártók számára karosszériákat tervező Tárnok Zsoltot vagy a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztésében résztvevő Karikó Katalint.

Szabadalommal védetten

A szellemi tulajdon védelmének fontosságára néhány közelmúltbeli példa is rávilágít. Oroszi László még az 1990-es évek közepén talált fel egy olyan futballcipőt, amely irányítósávok segítségével tudta még pontosabbá tenni a passzolást, a lövést, és erre a megoldására szabadalmi oltalmat is szerzett. Az Adidas akkori fejlesztési vezetői egy magyarországi találkozás során megnézték a mintadarabokat, és kértek is belőle pár példányt. Ezt követően a cég a 2000-es évek elején piacra dobta egyik legsikeresebb futballcipőjét, a Predatort, amely gyakorlatilag engedély nélkül másolta Oroszi irányítósávos megoldását. Az Adidas azzal védekezett, hogy nem ismerték el a feltaláló munkáját, közkincsnek vélték a megoldást, amelyet nem is tartottak feltétlenül újdonságnak. A hosszas, több mint 10 évig tartó jogi huzavona után aztán Oroszi mégis megnyerte a szabadalombitorlási pert.

Szintén jó példa Sebő Gyula, a Julius K-9 kutyahámok feltalálója és gyártója, aki a szellemitulajdon-védelemnek is köszönhetően képes volt kivédeni az ázsiai másolatokat, hiszen nem csak egy oltalommal védi a termékeit, hanem egy egész oltalmi portfóliót alakított ki, körülbástyázva a brandjét. A Teqball csapatának szellemi-tulajdonvédelmi tudatossága is említésre méltó, akik nemcsak sporteszközt fejlesztettek, hanem teljes sportinnovációt valósítottak meg. Ők az összes szereplővel szemben képesek voltak nagyon tudatos és jól összerakott IP (szellemi tulajdon) stratégiával megvédeni az újításukat.

Szerzői jogi, mégis hasonló eset az Omegáé, akik Kanye West ellen nyertek pert, miután a neves amerikai rapper a magyar zenekar hozzájárulása nélkül használt fel egy részletet a Gyöngyhajú lány című slágerből.

Tanulságos eset a Rubik-kockáé, amelyet csak Magyarországra kiterjedően sikerült szabadalmaztatni, így külföldön közkinccsé vált. Rubik Ernő és találmányának története az Álmok Álmodói 20 kiállításon részletesen is megismerhető.

Dizájn-robbanás

Az SZTNH adatai alapján az előző évhez viszonyítva 65,2 százalékkal növekedett a benyújtott formatervezési minták (869 db) és 5,1 százalékkal a védjegybejelentések (4192 db) száma. A védjegy napjainkban ismét a virágkorát éli, hiszen ez a vállalkozások piacra jutásának, termékek és cégek márkaépítésének egyik fontos eleme, könnyűszerrel elérhető és megszerezhető oltalmi forma. A

2021-es év kiemelkedőnek tekinthető, hiszen az elmúlt 10 esztendő számait vizsgálva ez volt a második legintenzívebb időszak: kizárólag 2012-ben érkezett be több védjegybejelentés a hivatalhoz (4599), de az időszakot az elmúlt 4 évet tekintve is folyamatosan növekedő bejelentési aktivitás jellemzi.

Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című kiállítás 2022. február 15-től egy évig látogatható a Millenárison.

Borítóképünkön játék a Rubik-kockával