Hírességek útjai: Az Eurovízió alatt Lisszabonban - 4. rész

Bár a próbák, interjúk és fellépések miatt csak kevés idejük jut várost nézni, ezekre a helyekre valószínűleg ellátogatnak a zenészek:

Alfama méltán népszerű a szűk utcáival, és talán az égig is elérő lépcsőkkel (felfelé kapaszkodva tényleg úgy érzi az ember, hogy majd csak a felhők között pihenhet meg). És a korábbi részekben már említett fado bárok is találhatóak.

Mivel az esti bulik helyszíne, az Euroclub és az Eurovilllage is itt található a Praca do Comercion, a Tejo partján is feltűnhetnek a rendezvény főszereplői. Itt finom koktélokkal és napfénnyel gyűjthetnek energiát a showra. 

A rengeteg utcazene is biztos megihleti őket, ha hallják, ahogy a helyiek játszanak. Vajon összeállnának az ismeretlen amatőrökkel néhány nóta erejéig?

A város főtere, a Rossio, önmagában is impozáns látványt nyújt, de körülötte rengeteg bár, étterem és üzlet sorakozik, ahova beléphetnek szusszanni egyet a városnézés közben. A tér egyik oldaláról vezet egy kis utca a  Z alakú lépcsősorhoz, aminek tövében (ahogy a Praca do Comerciosarkán is), lehet ginjinjhát kóstolni. Az eredetileg Óbidosbólszármazó (de akár Lisszabon és Alcobaca is magáénak vallhatná) cseresznyés likőrt csokipohárból isszák, ezért kissé a konyak ízére emlékeztet – csak sokkal finomabb. Most 1,65-ért vesztegetnek egy aprócska pohárkával, amibe kétszer töltenek, mielőtt megesszük az utolsó korttyal. Tavaly még egy euróért is ittunk belőle...

De a miradourok még szóba sem jöttek. Lisszabon dombokraépült (amikre macskaköveken kell felmászni, amik esős időben még szörnyen csúszósak is), így bizonyos városrészekben (Alfama, Bario Alto), a magasság s a Tejo közelésége miatt nagyjából bárhol kinézhetünk két ház között, és csak képeslapokon látott szépség tárul elénk. Alapoznak is a város ezen adottságára az önkormányzatnál és rengeteg miradourot, azaz kilátót alakítottak ki. Ilyen például a Santa Catarina a Baixa Chiado metróhoz közel, vagy a híres 28-as villamossal megközelíthető Miradourode Santa Luzia. 

Belémben rengeteg a láttnivaló és a Centro Cultural de Belém nevű óriási művészeti központban naponta programok százai várja a látogatókat. Azonban nem hiszem, hogy itt mulatnák az időt az Eurovízió fellépői, főleg mert már a megnyitó ceremónián kipipálhatták a városrészt a felkeresendő helyek listájáról (bár azt biztos nem tudják, hogy milyen jó ifi foci meccseket lehet az itteni stadionban nézni). 

Az olyan országokból, mint például Magyarország, a zenészek biztosan szívesen látnák az óceánt is – hiszen erre itthon nincs lehetőségük. Ha Belémben kisétálnak a parton egészen addíg, amíg lehet, egy zölden villogó fény jelzi számukra, hol ér véget a Tejo és keződik az Atlanti-óceán (csak azt nem értem, hogy a halak tudják-e, ők most bizony a végtelen vízben vagy egy helyi folyamon úszkálnak-e éppen a határvonal környékén).

A homokban Lisszabonhoz legközelebb Cruz Quebbradaban sétálhatnak, vagy a mellette fekvő Caxiasban. Híresebb strand van Varcaveloson, ami a szörfösök kedvelt helye (és a napokban elég erős szél is fújt). A legismertebb óceán parti városka viszont Cascais, úgy 40 perc vonat útra Lisszabontól. Itt borúsabb időben is van mit csinálni. Meg lehet látogatni a Boca do Infernot, a sziklát, aminek belsejébe becsapnak a hullák, ezért egy hasadékon át leheli ki felfelé a párát – innen a becene, az ördög szája. A szírtről a kilátás is mesés. A település nagyobb mint gondolnánk, de a turistákat vonzó érdekességek főleg a partra szorultak. Itt rengeteg butik és étterem várja, csábítja őket. A halászfalu hangulatú házak között jó sétálni, az élő szobrok (a szobornak befestett és egy kis apróért megmozduló mutatványosok) meglepő szórakoztatást nyújtanak arrafelé. 

Rossz időben (ha mondjuk olyan hűvös lenne, mint tegnap volt) ott az Oceneario az Eurovízió fő helyszíne, az Altice Aréna szomszédságában. A hatalmas akváriumban a tengerek számtalan élőlénye úszkál. A közepén van a legnagyobb vízi játszótér kialakítva halaknak, tengeri csillagoknak, növényeknek. E köré több oldalról és több szinten is le lehet ülni, akár egész nap is csodálható a változatos élővilág, amihez nagyobb cápák is tartoznak. Sokan nem élhetnek át személyes találkozót a ragadozóval ilyen közelségből – vagy nem is akarnak. A szerencsések éppen jókor érkeznek hozzá, hogy a halakat etető, a helyüket tisztító búvárokat is lássák. Az egyik énekes kisfilmje is itt készült – persze az üvegen kívül. 

A bevásárlás tekintetében szintén a küszübökön van a Vascode Gama pláza millió-egy üzlettel és étkezdével, ezért szerintem előbb keresik fel ezeket a nagyrészt puccosabb boltokat, mint a másik nagy bevásárlóközpontot, a messzebb található Colombo-t.

A magyar bandával, az AWS-el való találkozásunkkor a fiúk megemlítették, hogy kóstoltak garnélát egy bárban... Tehát a helyi pubok is potenciális találkozási helyek. A Baixa Chiadometromegállótól felfelé sétálva, a Bario Alto városrészben (ami nem az éjszakai életről kapta a Bario nevet, lefordítva olyasmit jelent, hogy magasan fekvő kerület) egymást érik a bárok élő zenével, tavasszal és sangriával (bár az énekesük, Örs ez utóbbit inkább kihagyja, nem az ő ízlése). Valószínűbbnek is tartom, hogy valahol itt bukkannak fel az előadók, nem pedig egy partyn, hiszen bulizásra, táncolásra ott van nekik az Euroclub, ahol a regisztrált résztvevőkkel szórakozhatnak.

Lisszabon szerte egyébként rengeteg fan és újságíró mászkál az eurovíziós belépővel a nyakában; szóval ha azt a bizonyos kékes szalagot meglátjuk valakin, érdemes figyelni, hátha valamelyik delegációhoz tartozik.

Azonban a fővárosban kissé olyan érzés a Dalfesztiválról beszélni a helyiekkel mintha az nem is nekik, hanem a külföldieknek szólna. Már írtam, hogy néhány plakáton kívül sok minden nem hirdeti az eseményt. Egyik portugál sportújságíró kollégám mesélte, hogy egy állami tévécsatornán, de nem a legmagasabban jegyzett adókon mentek a reklámok. Azok viszont jól sikerültek. 

Egy másik portugál, Lucas arról beszélt, ő nem érzi, hogy a helyieket különösebben lázba hozta volna az esemény. “Ez is csak egy nagy esemény a sok közül, Lisszabonban ez nem annyira különleges, sok programot szerveznek ide” – fogalmazott. Szerinte az embereket inkább a Dalfesztivál miatti lezárások bosszantják, ami miatt a múltkori fadoban tett látogatásomkor is elkésett az énekes... Annyiban biztosan igaza van, hogy Lisszabon nagyon élő város, rengeteg minden történik itt, 2014-ben például labdarúgó Bajnokok Ligája döntőt rendeztek az Estadio da Luzban. 

Egy fiatal fiú, Filipe szerint azonban jó kis program az Eurovízió, egy közös, európai buli. “Nem jön rosszul Portugáliának a sok turista, akiket ide vonz most és az emberek kicsit többet tudhatnak meg az országról. Mindig jó, ha viszik a hírünket” – jegyezte meg Felipe, aki még hozzátette, nagy meglepetés volt számukra Salvador Sobral tavalyi győzelme és természetesen nagyon örültek neki. De ő is úgy érzi, a portugálok nem annyira érdeklődnek a rendezvény iránt, ami szinte az ölükbe hullott. Ő például az idei dalokat sem ismeri (bár néhány éve leadott egy szavazatot a magyar Boggie-ra). “Inkább a dolog különlegessége foglalkoztatja őket, hogy ilyen még nem volt itt, nem maga az esemény.”

Tény, ami tény, rengeteg a külföldi most a városban, de a Bario Alto hangulatos bárjaiban azért mindig találkozni a helyiekkel is...