Túrára fel, irány a Lila-hegyi kilátó!

Mérőtoronyból kilátó

Érdemes ellátogatni a Nyúl és Győrújbarát közötti Lila-hegyi kilátóhoz, amely egykor geodéziai mérőtoronyként működött. A tengerszint felett 313 méter magasan álló „toronyban” hatvan lépcsőfokon lehet feljutni a 11,7 méter magas torony tetejében kialakított, fent kiszélesített teraszra. A kilátó belsejében a környékre jellemző állat- és növényfajokról láthatunk képeket, sőt, napelemes kivilágítást is kapott, ami naplemente után kapcsol be.

Az építmény 12 oldalú teraszáról fantasztikus körpanoráma tárul elénk. Délről a Bakony vonulatai, keletről a Vértes és a Gerecse ormai, északról a Csallóköz síkja, nyugatról a Soproni-hegység látható. Nagyon tiszta időben a 120–140 kilométer távolságban lévő Keleti-Kárpátok, az Alpok hófedte csúcsai keretezik a látóhatárt.

S ha már Nyúlon járunk, ne hagyjuk ki a szurdikot – hivatalosan Sárkánylyuk-vízmosást –, amely egy 600 méter hosszú, 20–30 méter magasságú óriási eső vájta homokkő szurdokvölgy. Végigjárhatjuk a település saját túraútvonalát, a 11 km-es Kökörcsin utat is, ez a Dorfmeister István freskóival díszített barokk templom mellől indul és a Mária-szobor érintésével a Szurdikon át vezet fel a hegybe, ahol a Szent Donát-kápolnán kívül érinti a legszebb kilátópontokat és a Nyúlra annyira jellemző löszmélyutak pincesorait is. A körutat madarakról elnevezett leágazások bontják szakaszokra.

A borz nyomában

Tökéletes családi kirándulási célpont lehet a változatos győrújbaráti túrautak bármelyike.

A győrújbaráti dombokon keresztül vezető utak 4,5, 5,2 és 5,5 km hosszúak, mindegyiket más szimbólum jelzi: zöld borznyom, kék kökény, piros toboz. Mindhárom útvonal a győrújbaráti gyermektábor előtti buszforduló közeléből indul, s nemcsak a barangolóknak, hanem a terepfutást kedvelőknek is tökéletesek. Eltévedni nem lehet, az erdőben 130 tábla igazít útba.

Tudta?

Az erdő bizonyos részein az akác- és a bálványfa az uralkodó; sajnos mindkét fa idegen a környéken. Az akácot azért hozták be Amerikából 200 éve, mert gyorsan nő – 20 év után vágásérett, szemben a tölgy vagy bükk 80–100 évével – ám emiatt sokszor kiszorít minden más fajt.

A három túraútvonal több helyen érinti egymást, mindhárom szakasz emelkedővel kezdődik. A zöld borznyommal jelölt út tartogatja a legizgalmasabb szakaszt, „a győrújbaráti kanyont”, ahol egyszer viszonylag meredek részen kell lejutni, majd felfelé mászni, de nem kell megijedni a meredek emelkedőtől, sőt, ki is lehet kerülni. A piros út érinti a Vár-kő tanösvényt, mely a Sokorói-dombság természeti és kultúrtörténeti kincseit mutatja be. Ez a szakasz a Nevenincs csúcs közelében halad, erre vannak kialakított pihenőhelyek, padok is.

A győrújbaráti erdőkben találkozhatunk a fenyőerdők sajátos madarával, a szép tollazatú fenyőpinttyel, a fenyőrigóval vagy a keresztcsőrűvel, míg a tölgyerdők rengeteg táplálékot adnak a környéken előforduló nagyvadaknak, vaddisznónak, szarvasnak, őznek. A tölgyes otthona sok gombának, például a pereszkének, a nagy őzlábnak és az óriáspöfetegnek, míg az idősebb fákon dekoratív lepketaplót találhatunk.