Séta a múlt tanúi között Sopronban

A Tűztorony Sopron jelképe, barokk hagymakupolája a kétfejű sassal 58 méter magasra emelkedik, így a város több pontjáról is jól látható.

A torony római kori falmaradványokra épült a XIII. században, reneszánsz körerkélye az 1676-os pusztító tűzvész után készült el. A szélforgó kétfejű sas, amely a városban zajlott koronázások emlékét őrzi.

A Tűztoronyban egykor szolgálatot teljesítő őröknek sokrétű feladatuk volt. Figyelmeztették Sopron lakóit, ha tűz ütött ki valahol vagy ha ellenség közeledett, ők kezelték a toronyórát, kürtszóval jelezték az idő múlását, sőt, egy ideig a toronyőrök voltak a városi zenészek, ők muzsikáltak a városi ünnepeken, esküvőkön, temetéseken. A torony körerkélyéről, ahova a látogatók közel 200 csigalépcsőn keresztül juthatnak fel, páratlan kilátás nyílik a belvárosra és a Sopront körülölelő Lőverekre, tiszta időben pedig az Alpok közeli vonulatai is látszanak.

A leghűségesebb város

A Tűztorony Fő tér felőli oldalát a Hűségkapu díszíti, amely az 1921-es népszavazásnak állít emléket. Ekkor Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Eredményeképpen Sopron magyar maradt, s ezért kapta a Civitas Fidelissima, azaz a „Leghűségesebb város” címet. A kapu fölött látható szoborcsoport – Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása – Hungáriát ábrázolja, körülötte Sopron polgáraival, amint kinyilvánítják hűségüket.

A Hűségkút felől jutunk be a Fő térre, amelynek minden épülete műemlék: a Tűztorony, a városháza, a Patikaház, a Gambrinus-ház, a Kecsketemplom, a Kossow-ház, a vármegyeháza, a Fabricius-ház, a Lackner- vagy Generális-ház, a Storno-ház.

Értékes gyűjtemények

Az utóbbi, ez a palotaszerű barokk sarokház Sopron egyik legszebb épülete, ahol még Mátyás király is vendégeskedett. Jellegzetessége a kétemeletes, gazdag díszítésű, kerek sarokerkély, a Festetics-címerrel díszített toszkán, közrefogott kosáríves kapu és a pelikános kopogtató.

Storno Ferenc több pusztulásra ítélt értéket mentett meg, mellyel megteremtette a híres Storno-gyűjtemény alapjait. A régiségekkel és a családtagok alkotásaival berendezett enteriőrök képet adnak a XIX. század végének lakáskultúrájáról. A kiállítás darabjait értékes bútorok, fegyverek, porcelán- és üvegmunkák képezik, amelyek a második emeleti szobákban tekinthetők meg.

A szintén a Fő téren álló Fabricius ház érdekessége, hogy a ház alatt római fürdő maradványaira leltek a régészek. Pincéjében Scarbantiából, a római kori Sopronból, illetve a környékéről előkerült kőemlékek – sírkövek, oltárkövek, szobrok, szarkofágok – láthatók. Az emeleteken a XVII. és XVIII. századi polgári lakáskultúra változását korabeli tárgyakon és bútorművészeti remekeken követhetjük végig.

A kecske kincse

A belváros éke a Nagyboldogasszony-templom, más néven Kecsketemplom – melyet a Sopronban élő ferences szerzetesek építettek, a magyar gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotásaként. A rendet 1787-ben II. József feloszlatta, népies nevén a Kecsketemplom a bencések temploma lett.

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom onnan kapta népies nevét, hogy a kecske az építtető Geisel család címerállata volt. Ábrázolása több helyen megjelenik, a 47 méter magas torony homlokzatától az ezüstmezőben lépdelő kecskével díszített címerig a karzaton. Sőt, a szájhagyomány szerint a templom egy kecske által kikapart kincsből épült.

A templom falai között királynékat és királyt is koronáztak, országgyűlések színtere volt, a XVII. század közepén pedig a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copf stílusú kapuja vezet a káptalanteremhez, amely ima-, majd temetkezési helyként szolgált, végül Loretto-kápolna lett. A templom berendezése építészetileg több kort tükröz: a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövek, a szép boltozat és a finom kőrácsok a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítmény a XVIII. század ízlésvilágát és életérzését tükrözi.

Tudta?

Sopron hazánk egyik legrégebbi települése, kétszáznál több műemlékével a budai vár után következik, területének több mint a fele műemlékvédelem alatt áll.