A kezdetektől napjainkig - A győri Audi több mint három évtizedes története - videó, sok-sok fotó

Alapítás

„Elvi megállapodások születtek egy Audi-gyár magyarországi telepítéséről, méghozzá Győr környékén... A közeli hetekben dől el mindez, és elsőként a győriek értesülnek róla. (…) Az első időszakban 300 millió márkás beruházást terveznek (motorgyártás), amit a későbbiekben egymilliárd márkára növelnek” – írta „Várhatjuk Győrben az Audi-gyárat” című cikkében a Kisalföld 1993. február 4-én. Az Audi hivatalosan 1993. február 18-án alapította győri vállalatát.

Innentől kezdve felgyorsultak az események; egymást követték a tárgyalások. Érezhetően a német autóipari óriásnak komolyak voltak a szándékai, s Győrben keresett otthont magyarországi bázisának. A győri Városháza tárgyaló küldöttsége Kolozsváry Ernő polgármesterrel 1993 júliusában látogatott az Audi ingolstadti főhadiszállására. A győri városvezetők a biztató, pozitív híreken túl sem tértek haza üres kézzel; egy vadonatúj Audi Avant 80 TDI kulcsát vehették át Németországban a négykarikás gyár akkori személyzeti vezetőjétől.

A termelés a világ legnagyobb motorgyárában a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár sokáig tervezett, ám használaton kívüli, 114 ezer négyzetméteres csarnokában kezdődött. A győri gyáravatót 1994. október 12-én tartották; a történelmi pillanatban Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni első magyar köztársasági elnök indította el a négykarikás autógyár kisalföldi gépsorát.

„A négyhengeres high-tech motornak hengerenként öt szelepe van. Az Audi által kifejlesztett technika már alacsony fordulatszámon magas forgatónyomaték elérését teszi lehetővé, ezért a motort már korán nagyobb sebességfokozatba lehet kapcsolni. Elősegítve ezzel az üzemanyag-takarékos fordulatszám-tartományban való haladást. Az új motor már az 1996-ban életbe lépő környezetvédelmi előírásoknak is megfelel. Egyelőre naponta mintegy 300 készül belőle” – adtuk hírül az első „győri szívvel” épített motorokról a gyáravató apropóján ’94 őszén.

Motorgyártás

A kiváló minőségű ötszelepes, négyhengeres motorok gyártásával a győri szakemberek letették a névjegyüket az Audit is korábban megvásárló, wolfsburgi székhelyű VW-konszern asztalára. 1997-től már hat- és nyolchengeres erőforrások győri gyártását is támogatta a német és egyben a világ autóiparának egyik zászlóshajója. A '90-es évek végére naponta már közel 10 ezer motor készült Győrben; ezeket az Audi mellett a Volkswagen, a Seat, a Škoda és a Lamborghini márkák modelljeibe is folyamatosan szerelik napjainkban.

A győri motorgyártás további mérföldkövei az Audi Hungarianál:

• Az ezredforduló után, 2000-ben indult a négyhengeres adagolófúvókás közvetlen befecskendezésű (Pumpe-Düse) dízelmotorok gyártása.
• 2003-ban új győri gyártóterületet alakítottak ki a hathengeres motoroknak.
• 2008 áprilisában gördült le a gyártószalagról a 15 milliomodik győri motor. Ezt az erőforrást speciálisan felszerelt Audi TT rendőrautóba építették, amely a győri rendőrök munkáját segíti.

• 2011-ben, egyetlen évben 1 883 757 motor készült különböző VW-modellekbe a folyók városában.
• Jelenleg körülbelül napi 9000 motort szerelnek össze a győri négykarikás gyárban; a vállalat alapítása óta az elkészült motorok száma közelít a 45 millióhoz.
• Az Audi Hungaria a világ legnagyobb motorgyáraként 2023-ban összesen 1 660 425 motort, köztük 114 058 darab elektromos hajtást gyártott. Hamarosan újabb elektromos motorcsalád, a MEBeco (Modularer E-Antriebs-Baukasten, modulrendszerű elektromos hajtáskoncepció) termelése indul útjára Győrben.

Győri autók – Az ikonikus TT modellektől a dinamikus Cuprákig

Az Audi 1998 áprilisában történelmet írt Győrben: legördült a szerelőszalagról az első TT sportkupé. Ezzel a megyeszékhely belépett a világautógyártó városainak exkluzív körébe.

A folyók városában leltek otthonra

Már a ’90-es évek közepétől élénk érdeklődés övezte az Audi egyik tanulmánytervét, amelyet a nagy nemzetközi autószalonokon mutattak be a közönségnek és mindenütt lelkes fogadtatásban részesült. A rendkívüli formavilágú, zömök sportkupé végül megvalósult, méghozzá ott, ahol aligha várta volna bárki. Az Audi TT Coupé Győrben, az Audi Hungária Motor gyárában lelt otthonra kereken negyedszázadra. Rögtön az első gyártási évben 13 ezer TT Coupé készült az első generációs négykarikás, kisalföldi sportautóból.

Honnan kapta a TT nevet?

Nos, az azóta ikonikussá vált két betű a ködös Albionból érkezett a Kisalföldre. Az Audi TT Coupé és Roadster neve ugyanis a legendás európai autóverseny, a „Tourist Trophy” iránti tiszteletből kapta a nevét. A viadalaokat 1905 és 1922 között tartották Man szigetén, amely Anglia, Skócia, Írország és Wales között fekszik. Az Audi kötődése az eseményhez az NSU márkán keresztül vezethető vissza, amely korabeli autógyártó cégként rendszeresen nevezett a futamokra és 1969-ben fuzionált az Audival.

Mindig győri szívvel

Az egyedi formaterv nem csak a vásárlók tetszését nyerte el: az első generációs TT Coupé az autók közül elsőként kapta meg a Brit Dizájn és Művészet Alap (D&AD) díját. A kezdetben 180 és 225 lóerős, turbómotoros, luxusfelszereltségű, mégis kompromisszummentes, kemény sportkocsik tucatnyi év fejlődése után jutottak el a 340 lóerős URS-ig, amely már a szuper sportautók kategóriájának határát feszegeti. A nyitott, kabriós autózás szerelmesei szintén elismeréssel nyilatkoznak a TT-ről, mivel 1999-től létezik Roadster-változatban is. A karosszériák hosszú éveken át a bajországi Ingolstadtból vasúti szerelvényeken érkeztek a folyók városába, míg a sportkocsik szíve mindig is Győrben készült, legyen szó négy-, öt- vagy hathengeres erőforrásokról.

Újabb modellek, bővülő paletta

Az Audi A3 és A4 iránti folyamatos nagy érdeklődés miatt az ingolstadti gyár 2001-ben elérte kapacitásának határát, így a győri gyárban 2001 áprilisától 2003 áprilisáig Audi A3 és S3 gépjárművek is készültek. Utóbbi járgányok azonban nem tudtak olyan „sikeres köröket futni”, mint a TT-k a Kisalföldön. 2006 áprilisában az új, második generációs Audi TT Coupé, novemberben pedig az új Audi TT Roadster gyártása indult útjára az Audi Hungáriánál. 2007-ben elkezdődött az Audi A3 Cabriolet összeszerelése is Győrben, így tovább bővült, színesedett a hazánkban gyártott négykarikás autók palettája.

Hungarikum és védjegy

2008 végéig 442.714 Audi TT Coupé és Roadster, valamint 18.786 Audi A3 Cabriolet gördült le a gyártósorról. A győri TT-k sikeréről sokat mond – mindegyik sportautón ott szerepel a következő felirat: „Made In Győr” –, hogy a 2010-es években a világ közel 40 országában forgalmazták a szélvészgyors járműveket.

Kereken negyedszázad után, Les Zoltán, az Audi Hungaria Zrt. járműgyártásért felelős igazgatósági tagja a következő szavakkal búcsúzott a TT modellektől 2023 novemberében: „hungarikumokról beszélhetünk, hisz a TT-ket kizárólag Magyarországon, Győrben gyártották”.

Aki végigkísérte a TT-k útját Győrben

A 25 év alatt összesen több mint 650 ezer TT modellt készítettek a győri munkatársak, amelyek legnagyobb számban Németországba, Nagy-Britanniába, az Egyesült Államokba, Franciaországba és Japánba kerültek új tulajdonosaikhoz. Ide kattintva olvashatják riportunkat Horgosiné Ambrus Nikolettával, aki 1998 áprilisától az utolsó, harmadik generációs kisalföldi sportautókig dolgozott a TT-gyártásban.

Mint arról szintén hírt adtunk 2023 év végén, az utolsó győri Audi TT-t a négykarikás cég Audi Tradition gyűjteményébe szállították. A TT-k kultuszáról az is sokat elárul, hogy rendszeresen tartanak találkozókat a büszke sofőrök. A legutóbbi ilyen győri autós összejövetelen a Kisalföld fotósa is megörökítette a több tucatnyi TT-t a Dunakapu téren. Ezeken a találkozókon rendszeresen látni első generációs, azaz közel negyedszázados TT-modelleket, mint ezen a felvételünkön is.

Búcsúzott az R8-as szuperautó is, a Marvel-hősok kedvence

2024 márciusában újabb szupersportos modelltől búcsúzott az Audi. A négykarikás márka ikonikus R8 modelljének gyártása befejeződött, amelynek számos eleme készült Győrben.

A kétmilliomodik győri Audi

Bár egyelőre olyan kimagasló sikereket nem tudtak asztalra tenni, mint a TT-k negyedszázadon át, jelenleg is gyártanak Audikat Győrben. 2018-tól a Q3-as modell gyártása a győri üzemben történik. A győri gyárból gördült ki a Magyarországon eladott ötvenezredik új Audi, egy Q3-as SUV 2023 januárjában. Tavaly júliusban ennél is fontosabb mérföldkövet ünnepelhetett az Audi Hungaria: elkészült a kétmilliomodik győri Audi, ami szintén Q3-as modell volt.

2024-ben jön a Cupra Terramar

A szóban forgó négykarikás városi terepjárók mellett 2024-től Cupra Terramar modellt is Győrben gyártja majd az audis gárda.

A VW-konszern portfóliájába tartozó, spanyolországi és seatos gyökerekkel rendelkező sportos, dinamikus terepjáróval elsősorban a fiatalokat szeretnék megcélozni az autókereskedők.

Gyárbővítések

Az Audi Hungariánál az ezredforduló után, Thomas Faustmann vezetése alatt indul be igazán a győri telephely bővítése. A motorgyártásban még nagyobb fordulatra kapcsoltak, így a bővítések mellett, egyre több gyártócsarnokot is fel kellett építeni. 2001-ben adták át az Audi Hungaria Motorfejlesztő Központját. A központban a mérnökök sorozatgyártást támogató fejlesztéseket végeztek; nem csak a győri, az anyavállalat, az Audi AG megbízásából is.

Újabb fordulópont 2010-ben

2005-ben a vállalat tovább bővítette tevékenységi körét Magyarországon, felavatták az Audi Hungaria szerszámgyárát. 2010 ismét fordulópont volt a négykarikás cég életében, ugyanis megnyitották Látogatói Központot, valamint Rupert Stadler, az AUDI AG akkori igazgatótanácsának elnöke a parlamentben bejelentette a győri gyárbővítést.

2011-ben letették az új járműgyár alapkövét, ami új korszakot is jelentett Győrben. Emellett megtartották a szerszámgyárban a bokrétaünnepet, amelynek területe közel duplájára, 28 ezer négyzetméterre nőtt a beruházás után.

Teljes gyártási folyamat Győrben

2012-ben az új járműgyár bokrétaünnepét ünnepelhették az Audi Hungariánál; ezzel az üzemrésszel ma már a teljes gyártási folyamatot képesek lefedni. Azonos helyen működik a prés- és karosszériaüzem, valamint a lakkozó- és jármű-összeszerelőüzem is. 2014-ben pedig megkezdődött a szerszámgyár logisztikai csarnokának építése. Egy évvel később a Motorfejlesztő Központ modernizációját helyezték fókuszba és létrejött az új Logisztikai Központ is a fenntarthatóság jegyében.

2016-ban az Audi Hungaria tovább bővítette a szerszámgyárát, hiszen újabb modellek gyártásába kezdtek a győri üzemben. 2018-ban villanymotorok térnyerésével újabb modernizáció veszi kezdetét a motorgyártás területén. A motor- és a járműgyártás, valamint a Műszaki Fejlesztés mellett portfólió mára kompetencia-orientált szolgáltatásokkal egészült ki. Az SCC szolgáltatásokat az Audi Hungaria Ahead Kft. végzi, amely a vállalat 100 százalékos tulajdonú leányvállalata.

Győri cégvezetők

1993 és 2001 között, több mint nyolc éven át Karl Huebser vezette a kisalföldi autóipari vállalatot. Az első győri cégvezető 2001 májusában búcsúzott a folyók városától és egyben a négykarikás cégóriástól.

2001 májusa és 2004 áprilisa között Jürgen Lunemann vezette a győri négykarikás vállalatot.

2004. április 1-jén nevezték ki az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezető igazgatójának Thomas Faustmannt.

2015-ben a győri négykarikás gyár első emberének az ingolstadti Audi korábbi vezetőjét, Peter Kösslert választották. Elődje 12 éven át vezette a magyar vállalatot.

2017-ben ismét új elnök az igazgatóság élén az Audi Hungariánál: Achim Heinfling váltja Peter Kösslert. 2019 őszén Alfons Dintner lett az új elnök; ő hivatalosan 2019. október 1-től vezette a győri vállalatot.

Alfons Dintnert négy és fél év után, 2024 februárjában Michael Breme követte a győri Audi igazgatóságának elnökeként. Az Audi Hungaria jelenlegi vezetősége: Michael Breme, Robert Buttenhauser (motorgyártásért felelős igazgatósági tag), Németh Kinga (személyügyekért és szervezetért felelős igazgatósági tag), Patrick Heinecke (pénzügy, IT, beszerzés és compliance területekért felelős igazgatósági tag) és Les Zoltán (járműgyártásért felelős igazgatósági tag).

Gazdasági, társadalmi hatás

A közép-európai mércével nézve egyébként is gazdaságilag jelentős Budapest-Pozsony-Bécs „aranyháromszögben” az Audi tovább erősítette a versenyképességet, s ez növelte a győri Ipari Park és a beszállítói hálózat fejlődését is.

„Győri győzelem”

Közvetlenül a rendszerváltás után – amikor a város hagyományos ipara ezer sebből vérzett – az Audi Győrbe érkezése fellendítette, új fokozatba kapcsolta a járműipart az Észak-Dunántúlon. Győr vagongyári múltja több szempontból „aduásznak” bizonyult, hisz volt helyben képzett munkaerő. Olyan dolgozók, akik megfelelő termelési fegyelmet, munkakultúrát képviseltek. Ezt követően az Audi révén kisebb helyi cégek erősödtek meg, alkottak beszállítói hálózatot, s ez a kör újabb és újabb befektetéseket vonzott a városba az utóbbi három évtizedben.

„A városok között soha nem látott versenyfutás indult el a vállalkozásokért, a külföldi tőkéért. (...) Az Audi gyár letelepülése már egy győri győzelmet jelent. Az ott tapasztalt termelési kultúra nem idegen Győrtől. Az Audi letelepedése modell értékű lesz, mert ezek után más nagyvállalkozók fantáziát látnak a városban” – nyilatkozta Dr. Rechnitzer János a Kisalföldnek 1994 októberében. A lokálpatrióta közgazdász, regionális kutató professzor, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára remekül látta meg az Audi jelentőségét a ’90-es évek derekán: 30 évvel ezelőtti szavai nem csupán beigazolódtak, de tiszta képet adnak most is a négykarikás gyár kisalföldi fontosságáról.

Nettó árbevétel, dolgozói létszám 2022 végén

Az Audi országosan is erős gazdasági bástya. Lapunk 2023 év végén megjelent kiadványa szerint a 2022-es esztendőt 3376,568 milliárd forintos nettó árbevétellel zárta az Audi. Ez az eredmény közel 530 milliárd forinttal több, mint amit 2021 végén mutattak a számok. 2021 végén 12 058, míg 2022 végén 11 919 munkatársa volt a győri Audinak; a négykarikás dolgozók nem csupán Győr-Moson-Sopronból, de Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyéből is érkeznek a kisalföldi járműipari óriásgyárba.

9,102 milliárd eurós bevétel 2023-ban

Az Audi Hungaria teljesítményét a 2023-as üzleti évben számos kihívás befolyásolta, nagy terhet rótt rájuk a nehéz gazdasági helyzet.

Ennek ellenére a győri vezetők sikeresnek könyvelték el az évet, ugyanis a négykarikás vállalat 9,102 milliárd euró árbevételt ért el (2022: 8,436 milliárd euró). Összesen 343 millió euró értékű beruházást hajtottak végre.

A dolgozók teljesítményét jutalmazva fizetésük 1,8-szorosát kapják meg bónuszként - jelentették be 2024 márciusában a Pipacs rendezvényközpontban tartott évértékelő sajtótájékoztatón.

Zöld utakon

A vállalati stratégia fontos elemeként a fenntarthatóság ugyanúgy előtérben szerepel a győri Audinál, mint a minőségi termelés. Az Audi konszern részeként elkötelezettek a környezet védelméért, a társadalomért, a gazdaságért és a munkatársakért. A környezeti terhelés lehető legalacsonyabb szintre szorítása és a természeti erőforrások kímélése része a vállalati filozófiának. A zöld út a CO2 semleges vonatszállítással kezdődött, de számos helyi akció egészítette ki: faültetések, biodiverzitás, saját okos-méhkaptárok, felelős hulladékgazdálkodás.

Az Audi Hungaria legnagyobb részben geotermikus energiával fedezi hőenergia-ellátását. 2012 óta használnak geotermikus erőművet, amellyel telephelyük hőenergia-igényének több mint 70 százalékát fedezik. Így a geotermia legnagyobb ipari felhasználója hazánkban az Audi. A rendszer évente legalább 82 ezer megawattóra hőenergiát biztosít számukra. A geotermia munkába állításával évente több mint 18 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását akadályozzák meg. Hőenergia- szükségletük fennmaradó részét biogáz-tanúsítványokkal kompenzálják.

A karbonsemleges működéshez hozzájárul, hogy 2020-ban a vállalat területén üzembe helyezték Európa legnagyobb, tetőn kialakított napelemparkját. Az E.ON Hungária csoporttal közös projektben az Audi Hungaria két logisztikai központjának tetőfelületén összesen 160 ezer négyzetmétert (22,4 focipályának megfelelő terület) fedtek be a „zöld” energiaforrással. Az energiamennyiség 3800 háztartás éves energiaszükségletének felel meg. A megújuló forrásból érkező zöld áramnak köszönhetően mintegy 4900 tonnával kevesebb szén-dioxid jut a levegőbe.

A fenntarthatósági célkitűzések eléréséhez nagyban hozzájárul az alumínium zárt körforgásba kapcsolása, amellyel a vállalat jelentős erőforrásokat spórol meg és tovább csökkenti ökológiai lábnyomát. A 2021. július 1-jén elindított Aluminium Closed Loop projekt keretében a gyártás során keletkezett alumíniumhulladék az ötvözet szerinti szelektív gyűjtést követően visszakerül a beszállítóhoz, aki ebből az eredetivel megegyező minőségű alumíniumtekercset állít elő, majd azt ismét visszaszállítja az Audihoz.

Mecénás szerep

A zászlós hajó

Az Audi szerteágazó, széles spektrumon mozgó szponzorációs szerepének zászlós hajója az Audi ETO női kézilabda csapata. A győri zöld-fehéreket 2006 óta támogatja a négykarikás gyár. Amióta az Audi lett a klub főszponzora, mindig az NB 1-es bajnokság dobogóján végzett a gárda. 2006 után 2008-tól zsinórban hétszer nyert magyar bajnokságot, ebben a négykarikás időszakban összesen 14-szor, legutóbb a 2022/2023-as szezonban. A Magyar Kupát 2006 óta szintén 14 alkalommal hódította el az együttes.

Évtizeden át dominálta az Audi ETO a BL-t

A 2010-es években a legrangosabb női nemzetközi kézilabda kupát, a Bajnokok Ligáját egyértelműen dominálta az Audi ETO; 2013-ban, 2014-ben, majd sorozatban háromszor, 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben ülhetett fel a trónra az akkoriban „világválogatottként” is emlegetett kisalföldi csapat. A győri játékosok közül Görbicz Anita és Eduarda Amorim mind az öt BL-győzelemnek részese volt.

A 2018/2019-es szezon még az Audi ETO mércéjével is kiemelkedőnek bizonyult. Danyi Gábor vezetésével triplázott a csapat, a magyar bajnoki cím és kupagyőzelem mellé újra elhódította a klub a Bajnokok Ligáját is, rendkívül kiélezett döntő után. A fináléban a győri zöld-fehérek a Rostov-Don gárdáját győzték le hajszállal, 25-24-re. Érdekesség, hogy az orosz csapatot abban a fináléban az Audi ETO korábbi sikerkovácsa, Ambros Martín irányította.

Nem a focira a Quaestor-botrány után

Az Audi rövid ideig patronálta a győri labdarúgást is, de ez a mecénási szerep közel nem bizonyult olyan sikeresnek, mint a női kézilabda esetében. A Quaestor brókerbotány kitörése után, 2015 tavaszán – az ETO akkori tulajdonosa, Tarsoly Csaba volt – az Audi gyorsan döntött és kivonult a győri fociból. A jelenlegi NB II-es gárdát sem támogatja a négykarikás gyár.

Győri Balett és Filharmonikusok

Az Audi Hungaria 1997 óta kiemelt támogatója a Győri Balett társulatának, 2002-től pedig az együttes főtámogatója. 

A vállalat pénzjutalommal járó díjat alapított a táncművészek számára: az AUDI Minőségi Táncművészetért Díjat minden évben átadják a társulat kiváló balettművészének. 2023-ban 10. alkalommal ismerték el a legjobb táncost.

2015 márciusában az Audi Hungaria három évre szóló szponzori szerződést írt alá a Győri Filharmonikus Zenekarral, amellyel a vállalat tovább erősíti az észak-dunántúli régió kultúrája iránti elkötelezettségét. A város két meghatározó kulturális szereplőjével azóta is folyamatos az együttműködés.

Emellett a motor- és járműgyártó különböző kulturális rendezvényeket is segít, így például a Pannonhalmi Jazz-Teraszt, valamint főtámogatója a Győri Nyárzáró Koncerteknek. 

Az Audi-iskola

Az Audi Hungaria kezdeményezésére 2010-ben indult el az oktatás az Audi Hungaria Iskolában. Az intézmény ma Audi Hungaria Általános Művelődési Központként a magyar és német gyerekeknek részben vagy egészben német nyelvű alap- és középfokú oktatását is biztosítja egészen az érettségi vizsgáig. A diákok tanulmányaik befejezésekor a német és a magyar állam által is elismert bizonyítványt szereznek. Az oktatási intézmény át- és újjáépítési munkálatai után 2016-ra új, modern iskolaközpont épült fel Győrben. 

Az Audi Hungaria ÁMK-hoz tartozó óvoda 2012-ben kezdte meg működését, ahol a bővítés után mára több vegyes korosztályú csoportban magyar és német nyelvű óvodapedagógusokkal zajlik a a kicsik oktatása. 2018 nyarán zárult az Audi Hungaria Általános Művelődési Központ modenizációjának újabb fejezete, így a 2018/19-es tanévtől 1500 négyzetméteres modern óvodaépületben várják a gyerekeket. Tavaly újabb, korábban elhanyagolt épületet újítottak fel az iskola területén Révfaluban.

Együttműködés a Széchenyi István Egyetemmel

A felsőoktatási kooperációk területén az Audi Hungaria és a győri Széchenyi István Egyetem az együttműködés egyedülálló formáját valósítja meg. 2015. január 1-jén alapította a vállalat a győri egyetemmel karöltve az Audi Hungaria Járműmérnöki Kart.

A karhoz hat tanszék tartozik: a Belsőégésű Motorok Tanszék, a Járműgyártási Tanszék, a Járműfejlesztési Tanszék, az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék, a Környezetmérnöki Tanszék valamint a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék.

Az Audi Hungaria Független Szakszervezet

Az Audi Hungaria Motor Kft. alapítása után szinte azonnal, 1994-ben megalakult a munkavállalói érdekképviselet, akkor a Vasas Szakszervezeti Szövetséghez csatlakozott audis alapszervezet. A rendszerváltás után a szakszervezetek megítélése nem volt éppen kedvező. A törvényi lehetőségeket kihasználva, 1996-ban megalakult az Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ), amelynek taglétszáma megalakulásának évében (1996) elérte a 300-at. Jelenleg közel 10 ezer főt számlál.

2001 decemberében, hosszú évek tárgyalásai után aláírták a Kollektív Szerződést, amelynek legfőbb eredménye, hogy biztosították a vállalat által korábban adott, de nem garantált juttatásokat és bevezették a Választható Béren Kívüli (VBK) juttatások rendszerét. Rögzítették a vállalatnál alkalmazható munkarendeket és munkaidő beosztásokat, a munkatársak foglalkoztatásának szabályait. Azóta új kollektív szerződés is készült.

A szakszervezet az egyik legemlékezetesebb fellépése az volt, amikor hosszas bértárgyalások sikertelensége után sztrájkot hirdettek. Ezt a 2019-es megmozdulást a rendszerváltás utáni magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb sztrájkjának tartják. Az Audi Hungária Független Szakszervezet követeléseit végül szinte kivétel nélkül megadta a munkaadó, miközben a szakszervezeti tagság 8700-tól 9300-ra nőtt a sztrájk alatt, a Facebookon pedig megtriplázódott a követőik száma. A sztrájk utolsó napjaiban a dolgozói gyűlések létszáma körülbelül 5000 fősre duzzadt.

Letartóztatások csalás és sikkasztás gyanúja miatt

Az AHSZ tavaly ismét az országos média fókuszába került, azonban ezúttal nem az összefogásuk kapcsán, hanem csalás és sikkasztás vádja miatt. Két elnökségi tagot letartóztattak, a nagy port felverő ügyben tart a nyomozás. A botrány hatására lemondtak a korábbi vezetők és 2024-ben megújult elnökséggel kezdődtek a bértárgyalások.

Maratoni tárgyalássorozat

2024 első harmadában maratoni tárgyalássorozatot hozott a bértárgyalás a szakszervezet és az Audi győri menedzsmentje között, amelyet végül április közepén írtak alá. Az aktuális bérajánlat 2024. április 1. és 2026. március 31. közötti időszakra szól.