A kisadózó vállalkozások adózási határidői

A 2013-tól bevezetésre került új adózási mód, a kisvállalkozások tételes adózásának (kata) szabályai a választással élő vállalkozások számára az adminisztráció jelentős egyszerűsödését is jelentik.

Nagyon fontos a bejelentési és adófizetési kötelezettségek pontos teljesítése, azaz a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét kell a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig megfizetni. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelentett be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.

A katát nem kell bevallani, így azt a bejelentkezés alapján kell megfizetni. A bejelentés – főállású kisadózó esetében – megalapozza a biztosítási jogviszonyt, ezért ennek során nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e vagy sem. A kisadózó vállalkozásnak főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie.
Amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.

Az eddigi tapasztalatok alapján több esetben előfordult, hogy a kata adóalanyok nem jelentik be például a munka- és keresőképtelenséget, az egyéni vállalkozás szüneteltetését, illetve adófizetési kötelezettségüknek nem határidőre tesznek eleget.

Amennyiben a tételes adó összegét a vállalkozás nem fizeti meg tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, azonnal végrehajthatóvá válik adótartozása, és a NAV a meg nem fizetett adót adóhiányként tartja nyilván.

Nem kell a tételes adót megfizetnie a kisadózó vállalkozásnak a kisadózó után, amennyiben a kisadózó a hónap egészében munka- és keresőképtelen, így például táppénz, terhességi-gyerekágyi segély, baleseti táppénz, gyes, gyed, gyet, ápolási díj folyósítása alatt, valamint azon hónapra sem, amelyben ez az állapot megszűnik és legalább 30 napig fennállt. Külön ki kell emelni az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését, melynek bejelentésével az egyéni vállalkozó a bevételszerző tevékenységéhez igazíthatja adófizetési kötelezettségét. Így amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs, vagy nem várható bevétele, akkor bejelenti a szüneteltetést és nincs tételes adófizetési kötelezettsége.

Ugyanakkor, ha a kisadózó a fenti ellátások folyósítása, illetve a szünetelés alatt kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez, nem mentesül a tételes adó megfizetése alól.

Fontos, hogy a kisadózó vállalkozás mind a munka- és keresőképtelenséget, mind pedig az egyéni vállalkozás szüneteltetését a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni a NAV-hoz. A bejelentést minden érintett hónapra meg kell tenni, melynek elmulasztása esetén a tételes adó összege a kisadózó vállalkozás folyószámláján előírásra kerül.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy amennyiben a kisadózó vállalkozás NAV-nál nyilvántartott végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, a naptári negyedév utolsó napjával megszűnik a kisadózás lehetősége, és a megszűnéstől számított 24 hónapig nem lehet újra választani ezt az adózási módot. A katához fűződő adminisztrációs előnyök így a bejelentési és adófizetési kötelezettségek pontos teljesítése esetén érvényesülhetnek.

Kiemelendő, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek utáni adókötelezettségek, így a bevallási és adófizetési kötelezettségek előírt határidőben és módon történő teljesítése alól.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának részletes szabályait a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) közzétett 61. számú információs füzet tartalmazza, valamint az adózók a NAV Általános Tájékoztató Rendszerén (06-40/42-42-42) keresztül, telefonon is kérhetnek tájékoztatást.

Forrás: NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága