A magyarországi törvények 1895-ben királyi rendelettel történő megváltoztatása következtében – nők is folytathatnak egyetemi tanulmányokat Magyarországon – elfogadták Zürichben szerzett orvosi diplomáját. 1896. február 10.-én, kérvényezte másodszorra és ez 1897. május 14.-én meg is történt.Hugonnay Vilma grófi család ötödik gyermekeként született. Két házasságából két gyermeke született. Mivel 1869-től kezdve a zürichi egyetemen már nők is tanulhattak, 1872-ben - családja beleegyezésével - beiratkozott, és 1879-ben orvosi diplomát szerzett. 1880-ban hazatért, de diplomáját külön kérelme ellenére sem fogadták el, így sokáig csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. Szülésznői munkája mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni. 1897-ben végül Magyarországon is orvosdoktorrá avatták, és ezt követően oktatással foglalkozott. Az 1907-ben megjelent, elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó, "A nő mint háziorvos" című könyvét sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették. Az Országos Nőképző Egyesületben tevékenykedett, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért és a nemüknek megfelelő foglalkoztatásért.

Győrben született. Zechmeister László a zürichi Műszaki Egyetemen szerzett 1911-ben vegyészmérnöki oklevelet, ugyanitt 1913-ban műszaki doktori címet nyert. Akkoriban többek közt cellulózvizsgálattal és növényi festékanyagok kutatásával foglalkozott. Hadifogságba került az I.Világháborúban, majd hazatérte után több egyetemen is dolgozott, részt vett izotópkutatási kísérletekben, és Cholnoky Lászlóval együtt kromatográfiával és karotinoidokkal kapcsolatos kutatásokat végeztek. 1941-től az amerikai Pasadenaban volt professzor a California Institute of Technology szerves kémiai tanszékén, itt elsősorban a sztereo-izomerek tanulmányozásával foglalkozott. Nem sokkal halála előtt a POTE díszdoktori címet adományozott neki.

A kronográf stopmechanizmussal készült karóra vagy zsebóra, melynek van start, állj, nulla helyzete.

Kamermayer Károly előbb Buda, majd Pest szolgálatába lépett, a közigazgatásban tevékenykedett. 1861-ben Buda főjegyzője, 1867-ben Pest város tanácsnoka lett. Nagy érdemei vannak a városegyesítés tervének kidolgozásában. 1873-ban, az egyesített Budapest megszületésekor a népszerű várospolitikust nagy többséggel polgármesterré választották. Hivatalát 1873-tól 1896-ig látta el, mert további három terminusban is újraválasztották. 23 évi polgármestersége alatt indult meg Budapest világvárossá fejlődése. Nevéhez fűződik a magyar nyelvű közigazgatás megteremtése, a kerületi előljáróságok kialakítása. Működése idején épült az Andrássy út, a Nagykörút, a Ferenc József híd, a Déli Összekötő vasúti híd, a Parlament, a Mátyás- templom, több kultúrális létesítmény és a Nagycsarnok a Fővám téren. Kiépült az út-, víz- és csatornahálózat, megvalósult a szemétszállítás is.

1661-ig az anyakirálynő, Ausztriai Anna töltötte be a régens szerepét, valamint első minisztereként Jules Mazarin bíboros vezette az államügyeket.