1902-ben, Párizsban az európai országok egyezséget kötöttek a hasznos szárnyasok védelmének érdekében. Az 1906. évi I. törvénycikk szerint minden év májusában egy napot az iskolákban arra kell szentelni, hogy megismertessék a diákokat a hasznos madarakkal.  A világon először Chernel István ornitológus szervezte meg, 1902-ben, hazánkban. A természetvédelmi törvény 64. § szerint „Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság – különösen az ifjúság – természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.”

A a Royal szállóban volt a vetítés, a műsor félórás, a belépőjegy ötven krajcár volt. A Lumière fivérek európai körútjuk során Budapestet is érintve, a helyszínen készítettek felvételeket a millenniumi ünnepségekről. Látható az Operaház, a Lánchíd és a millenniumi felvonulás. Érdekesség, hogy felvonulás felvételén Sziklai Zsigmond, az első magyar "mozgófényképész" kamerája véletlenül lehagyta (levágta) a felvételről Ferenc József király koronás fejét. A vetítésnek nagy sikere volt, a május 10-i első vetítés után majdnem egy évig volt látható a film naponta többször, és még ugyanabban az évben felbukkantak az első vándormozisok is a fővárosban.

1887-ben ezen a napon alakult meg az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi orvos kezdeményezésére.

Gróf Batthyány Lajosnak, az első magyar miniszterelnöknek a dédunokája. Édesapja gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó, országgyűlési képviselő, édesanyja gróf Andrássy Ilona. Tanulmányait Párizsban és Münchenben végezte, Vaszary Jánost tekintette mesterének. Beck Ö. Fülöppel közösen volt kiállítása 1914-ben az Ernst Múzeumban. A Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban 1921 és 1938 között rendszeresen voltak láthatók művei. 1922-ben Bicskén, ahol ekkoriban élt, művésztelepet létesített. Az 1920-as évektől színházi dekorációkat kezdett tervezni. 1952-ben nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélték egy koncepciós perben, öt évig ült börtönben Márianosztrán, vagyonát elkobozták. Kiszabadulása után haláláig Polgárdiban élt visszavonultan egykori tiszttartója lakásában. Jelentősebb műveit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

A megegyezés értelmében Elzász és Lotharingia Németországhoz tartozik a későbbiekben.

Vörösmarty Mihály műve. A Nemzeti Színházban mutatták be.

Teljes nevén: August Xaver Karl von Pettenkofen. Császári katonatisztként és haditudósítóként részt vett az 1848–49-es magyar szabadságharcban, a Die Bewgung című lap számára készített rajzillusztrációban a hadi eseményeken kívül beszámolt a kor közéleti, politikai eseményeiről is. Később évtizedeken át vissza-visszatért Szolnokra, ahol a helyi motívumokat festette a barbizoniakkal rokon szellemben.