Közel-keleti konfliktus

2024.05.05. 09:09

Egyre több helyen távolítják el az amerikai egyetemeken engedély nélkül emelt tüntetőtáborokat

Az izraeli–palesztin háború 212. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Diákok a palesztinbarát tüntetésen a Chicagói Egyetem campusán 2024. május 3-án

Forrás: Anadolu via AFP

Fotó: Jacek Boczarski

A Hamász elleni háború árnyékában nyitották meg az izraeli holokauszt emléknapot Jeruzsálemben

A Hamász elleni háborúról is szóltak beszédükben az izraeli állam- és kormányfők a jom hasoá, az izraeli holokauszt emléknap vasárnapi nyitómegemlékezésén Jeruzsálemben, a Jad Vasem holokauszt emlékközpont központi emlékünnepén.

Az idén is hat túlélő gyújtotta meg az emlékezés fáklyáit a meggyilkolt hatmillió zsidó előtt tisztelegve. Egyiküket, Arie Eitanit, akkori nevén Guttman Ármint Egerből deportálták Auschwitzba, ahonnan továbbvitték munkatáborokba, majd túlélt egy halálmenetet is. A háború után visszatért Egerbe, majd Palesztina felé indult. Először elfogták és Ciprusra vitték, ahonnan Izrael megalakulásakor kiszabadult és Izraelben egy kibuc egyik alapítója lett.

Egy másik fáklyát az erdélyi Szilágynagyfaluból származó Pnina Hefer, akkori nevén Pnina Weiss lobbantott lángra. Édesapja a falu rabbija volt, és huszonegyen voltak testvérek, ő volt a huszadik. Szilágysomlyóról deportálták őket, több lágert is megjárt. A háborút hat gyermek élte túl, Izraelbe vándoroltak, ahol ő maga tanárnőként dolgozott.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök emléknapi beszédében kijelentette, hogy a Hamász palesztin szervezet október 7-i terrortámadása nem volt holokauszt, de nem azért, „mert nem állt szándékukban elpusztítani minket, hanem mert nem volt meg hozzá a képességük”. A továbbiakban párhuzamot vont a korábbi antiszemita vádak, és a gázai övezeti háborúban Izrael elleni népirtás-vádak között.

NETANJAHU, Benjámin
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA pool

Szót emelt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság esetleges – háborús bűnök címén kiadott – elfogatóparancsa ellen; mint mondta, szerinte ez a lépés veszélyezteti Izrael önvédelemhez való alapvető jogát.

Még ha Izrael kénytelen is egyedül maradni, egyedül fogunk állni, és továbbra is hatalmas csapást mérünk ellenségeinkre a győzelemig

– közölte a gázai övezeti háború folytatását ígérve.  

Jichák Hercog államelnök nyitóbeszédében emlékeztetett arra, hogy Izrael több mint kétszáz napja háborúban áll, s az iszlamista Hamász terrorszervezet továbbra is izraeli túszokat tart fogva a Gázai övezetben.

HERCOG, Jichák
Jichák Hercog izraeli elnök 
Fotó: Peter Dejong / Forrás: MTI/EPA/ANP pool

Felelevenítette az október 7-i Izrael elleni terrortámadást, és hangsúlyozta annak különbségét a holokauszttól, mert a mintegy fél évvel ezelőtti tragédia ellenére jelenleg egy állam védi a zsidókat a fenyegetésekkel szemben, és kiemelte az egység jelentőségét. Azt is nyomatékosította, hogy Izrael „vállvetve” áll a diaszpórában élő, jelenleg az antiszemitizmus erősödésével szembenéző zsidókkal.

„A holokauszt óta eltelt évtizedekben rendre biztosítottuk magunkat arról, hogy soha többé, hogy a zsidó nép soha többé nem áll védtelenül. És mindezek ellenére az októberi mészárlások során mindannyiunkat a holokauszt borzalmai ráztak meg, és visszhangoznak szívünkben” – mondta Herzog.

A megemlékezés a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszokért és a háború különböző frontjain harcoló izraeli katonákért elmondott imával kezdődött.

A központi ünnepséggel egy időben Izrael számos helyén, köztereken és magánlakásokban tartottak közösségi megemlékezéseket, melyeken túlélők köré gyűlve izraeliek ezrei hallgatták meg a visszaemlékezéseket a második világháború során történt zsidók elleni népirtásról.

A francia elnök a tűzszüneti tárgyalások folytatására sürgette az izraeli kormányfőt

Emmanuel Macron francia elnök a Gázai övezeti tűzszüneti tárgyalások folytatására sürgette Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt vasárnap folytatott telefonbeszélgetésük során – ismertette az Élysée-palota.

Macron arra biztatta az izraeli kormányfőt, hogy törekedjen az esetleges tűzszünetet, illetve a foglyok szabadon engedését magában foglaló egyezség elérésére a Hamász palesztin szélsőséges szervezettel.

Macron hangsúlyozta, hogy Franciaország számára elsődleges fontossággal bír a Gázai övezetbe hurcolt túszok szabadon engedése.

Mint mondta, Párizs teljességgel támogatja a jelenleg Kairóban – egyiptomi, illetve katari közvetítéssel – zajló közvetett tárgyalásokat. Kijelentette azt is, hogy a Gázai övezet lakóinak sorsát nem szabad többé a Hamász kezében hagyni, ugyanakkor az izraeli támadásoknak is véget kell érniük.

A francia elnök ismételten nyomatékkal ellenezte a tervezett izraeli offenzívát Rafah ellen, ahová emberek százezrei menekültek a palesztin övezet más részeiben zajló harcok elől.

Vasárnap ért véget a legutóbbi tárgyalási forduló. A Hamász közlése szerint tárgyalódelegációja most egyeztetni fog a szervezet Katarban lévő vezetésével. Két egyiptomi biztonsági forrás szerint a tárgyalásokat kedden tervezik folytatni Kairóba

Egyre több helyen távolítják el az amerikai egyetemeken engedély nélkül emelt tüntetőtáborokat

Elhagyták az engedély nélkül emelt sátortábort vasárnap a Dél-Kaliforniai Egyetemen tüntető palesztinpárti aktivisták, miután a rendőrség körbevette a tiltakozás helyszínét az intézmény területén.

Az egyetem előzetesen arra hívta fel az aktivisták figyelmét, hogy amennyiben a területen maradnak, letartóztathatják őket. A helyi idő szerint délelőtti órákban a rendőrök és egyetemi biztonsági személyzet elkezdte elhordani a sátrakat. Az egyetemen a jövő héten tartják a végzős diákok évzáró ünnepségeit.

A Los Angelesben működő oktatási intézmény területén április 24-én számolták fel a hatóságok a tüntetők előző táborát; akkor az intézkedés során 93 embert vettek őrizetbe.

Az utóbbi egy hétben Los Angelesben az Izrael-ellenes és palesztinpárti tüntetések áttevődtek a Kaliforniai Egyetem területére, ahol szerdán tüntetők és ellentüntetők is összeverekedtek, mielőtt a rendőrség közbelépett.  

Palesztinpárti tüntető diákok és rendőrök összecsapása a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen (UCLA) 
Fotó: Ethan Swope / Forrás: MTI/AP

Szombaton több olyan helyszínen voltak újabb őrizetbe vételek, ahol a tiltakozások radikális irányt vettek, így a többi között Chicago művészeti egyeteménél, valamint a Virginiai Egyetemen is.

A Chicagói Művészeti Intézetnél kezdett tüntetés résztvevői közül több mint 60 embert állított elő a rendőrség, miután az aktivisták megpróbálták elfoglalni az intézményhez tartozó múzeumot, lezárva a bejáratokat. A tüntetők egyebek között azt követelik az intézménytől, hogy szakítsa meg a kapcsolatot azokkal a vállalkozásokkal, amelyek „profitálnak az Izrael és Hamász közötti háborúból”.

A Virginiai Egyetemnél 25 ember vettek őrizetbe azt követően, hogy a palesztinpárti tüntetők összecsaptak rendőrökkel, és nem tettek eleget a sátortáboruk felszámolására vonatkozó felszólításnak.

A Michigani Egyetemen tartott diplomaünnepséget szombaton palesztin zászlókkal, transzparensekkel zavarta meg tüntetők egy csoportja. Az eseményen több tízezer ember vett részt az egyetem amerikaifutball-stadionjában.

New Yorkban, ahol pénteken hatósági erővel ürítették ki a New York Egyetem területén emelt tüntetőtábort, szombaton rendőrségi felügyelet mellett szemétszállító járművekbe pakolták a tiltakozók felszereléseit, minden sátrat, és egyéb felszerelést. Az intézmény megtisztított területét a hatóságok lezárták, hogy megakadályozzák ezzel a tiltakozó aktivisták visszatérését.  

Vasárnapi összesítések szerint április 17. óta már elérte a 2200-at az egyetemi tüntetéseken őrizetbe vett tüntetők száma. Egyes intézmények közölték, hogy az aktivisták között az oktatási intézmények hallgatói mellett nagy számban voltak kívülről érkezettek is.

 A tiltakozásokon a palesztinpárti és tűzszünetről szóló követelések mellett gyakoriak voltak az Izrael-ellenes és nyíltan antiszemita megnyilvánulások is.

A zsidóellenes jelenségeket csütörtökön elítélte Joe Biden elnök, aki rövid beszédet tartott az eseményekkel kapcsolatban. Donald Trump republikánus elnökjelölt szerint az adminisztráció és egyetemek nem voltak elég határozottak a tüntetésekre és az antiszemitizmusra adott válaszukban.

Az izraeli kormány jóváhagyta az al-Dzsazíra bezárását Izraelben

Az izraeli kormány jóváhagyta a katari székhelyű al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió bezárását Izraelben, a csatorna jogászai válaszra készülnek.

Az al-Dzsazíra izraeli és palesztin területeken működő részlegének vezetője „veszélyesnek” minősítette a katari médium helyi működésének felszámolásáról szóló kormányhatározatot, melyet szerinte nem szakmai, hanem politikai megfontolások motiváltak.

„Az al-Dzsazíra jogi csapata válaszra készül” – nyilatkozta a döntés után Valid Omari, vélhetően arra utalva, hogy bírósági fellebbezést terveznek a határozat ellen.

Korábban, vasárnapi ülésén az izraeli kormány egyhangúlag elfogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Slomó Karai távközlési miniszter azon döntését, hogy bezárják az al-Dzsazíra katari tévécsatornát Izraelben. A Beni Ganz vezette Nemzeti Tábor nevű centrista párt miniszterei nem jelentek meg a kormány ülésén, és nem vettek részt a szavazáson.

Rendeletünk azonnali hatállyal életbe lép. Túl hosszú idő telt el és túl sok fölösleges jogi akadály állt annak az útjába, hogy végre megállíthassuk az al-Dzsazíra olajozott, az ország biztonságának ártó, uszító gépezetét

– mondta Karai a döntésről. „Hónapok óta mindent elkövettem, és mindent meg is fogok tenni annak érdekében, hogy többé ne működhessenek Izraelből” – tette hozzá.

„Az al-Dzsazíra a világ antiszemitizmusának legnagyobb motorja, amelyet Katar Izrael és a zsidó nép ellen működtet. A holokauszt napjának előestéjén a kormány világos üzenetet küld Katar terrorista állam propagandaszárnya ellen. Nem engedjük meg, hogy Izrael ellenségei területéről antiszemita propagandát és vérvádat sugározzanak” – jelentette ki Nir Barkat gazdasági miniszter.

Támadás érte a Kerem Salom-i határátkelőt

Rakétákkal támadták vasárnap a Kerem Salom-i határátkelőt, elkövetőként a palesztin Hamász radikális iszlamista szervezet jelentkezett.

A Hamász katonai szárnya, az al-Kasszám Brigádok közlése szerint az izraeli csapatok voltak a célpont.

Izraeli sajtóértesülések áldozatokról is beszámoltak. A határátkelőn eddig nemzetközi segélyszállítmányok haladtak át a háború sújtotta Gázai övezetbe.

A ynet izraeli hírportál az izraeli hadseregre hivatkozva arról számolt be, hogy mintegy tíz rakétát lőttek ki Rafah felől Kerem Salomra.

A határátkelőt a történtek miatt lezárták, így azon a humanitárius konvojok nem haladhatnak át.

A nap folyamán a Hamász Katarban élő vezetője, Iszmail Haníje arról beszélt, hogy a palesztin szervezet olyan átfogó tűzszüneti megállapodásra törekszik, amely egyrészt véget vet az izraeli agressziónak és biztosítja a zsidó állam erőinek kivonását a Gázai övezetből, másrészt pedig komoly fogolycserét tudnak elérni általa.

Haníje közleményében Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt vádolta azzal, hogy „folytatja az agressziót és kiterjeszti a konfliktus körét, illetve szabotálja a közvetítőkön, valamint különböző szereplőkön keresztül tett erőfeszítéseket”.

Jelenleg Kairóban folynak tárgyalások egyiptomi, illetve katari közvetítéssel egy esetleges fegyvernyugvásról.

Tavaly világszerte jelentősen megnőtt az antiszemitizmus

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta – szögezte le vasárnap kiadott éves közös jelentésében a Tel-Avivi Egyetemen székelő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League).

A izraeli holokauszt-emléknap, a jom hasoá előestéjén közzé tett jelentés szerint 2022-höz képest 2023-ban több mint tíz százalékkal nőtt az antiszemita incidensek száma a nyugati országokban, köztük az Egyesült Államokban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Olaszországban, Brazíliában és Mexikóban.

Ha tovább folytatódik a jelenlegi tendencia, akkor a nyugati nyilvánosságban megszűnhet a zsidóság szabad képviselete, a Dávid-csillag viselése, a zsinagógába járás vagy a héber nyelvű beszéd” – vélekedett a ynet című hírportálon Uria Savit professzor, a Tel-Avivi Egyetem Kortárs Európai Zsidóság Intézetének vezetője.

Alliance against anti-Semitism calls for solidarity with Israel
2023-ban több mint tíz százalékkal nőtt az antiszemita incidensek száma a nyugati országokban
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A vizsgálatok szerint jelentősen növekedett az antiszemitizmus a Hamász október 7-i terrortámadása után. 2023-ban a világ legtöbb zsidónak otthont nyújtó városában, New York-ban 325 panasz érkezett a rendőrséghez zsidók elleni gyűlölet-bűncselekmény miatt, szemben a 2022-es 261-el. Los Angeles-ben 165, szemben a korábbi 86-tal, Chicagóban pedig 50 volt az előző évi 39-hez képest ez a szám.

A Rágalmazás-ellenes Liga 7523 antiszemita incidenst regisztrált az Egyesült Államokban 2023-ban, míg 2022-ben 3697-et. Az antiszemita indíttatású támadások száma többek között Franciaországban a 2022-es 436-ról 2023-ra 1676-ra ugrott (benne a testi sértések száma 43-ról 85-re nőtt); Nagy-Britanniában 1662-ről 4103-ra (a fizikai bántalmazások száma 136-ról 266-ra nőtt); Argentínában 427-ről 598-ra; Németországban 2639-ról 3614-ra, Brazíliában 432-ről 1774-re, Dél-Afrikában 68-ról 207-re, Mexikóban 21-ről 78-ra, Hollandiában 69-ről 154-re, Belgiumban 34-ről 70-re, Olaszországban 241-ről 454-re emelkedett.

Októbertől decemberig ugrásszerű volt a növekedés, de a jelentés kiemeli, hogy a legtöbb olyan országban, ahol sok zsidó él, növekedést tapasztaltak már 2023 első kilenc hónapjában is.

A jelentés leszögezte, hogy számos országban, vezető egyetemeken is, már Izrael Hamász elleni szárazföldi offenzívája előtt elhangzottak a gyűlölet kirívó megnyilvánulásai, ezért a gyűlölethullám nem tekinthető a háborúra adott érzelmi válasznak.

„A támadók egy része óvatosan kijelenti, hogy Izraellel, és nem a zsidókkal van problémája, majd a zsidókat és a zsidó intézményeket veszik célba” – hangsúlyozza a beszámoló.

Tucatnyi diákot őrizetbe vettek az amerikai egyetemeken tartott hétvégi tüntetéseken

Az Egyesült Államokban a rendőrség szombaton legalább 25 palesztinbarát tüntetőt őrizetbe vett, és kiürített egy tábort a Virginiai Egyetemen (UVA) 

– közölte az intézmény. Eközben az amerikai egyetemek további zavargásokra készültek fel a diplomaosztó ünnepségek idején.

Az UVA charlottesville-i kampuszán – ahol a tüntetések nagyrészt békésen zajlottak szombat reggelig – egy videó tanúsága szerint rohamfelszerelésben lévő rendőrök vonultak be az intézmény gyepén lévő táborba, és néhány tüntetőt megbilincseltek.   

A diákok szerte az Egyesült Államokban több tucat egyetemen gyűltek össze vagy állítottak fel sátrakat, hogy tiltakozzanak a hónapok óta tartó gázai háború ellen, és felszólítsák Joe Biden amerikai elnököt, aki támogatja Izraelt, hogy tegyen többet a gázai vérontás megállításáért. Azt is követelik, hogy iskoláik váljanak meg az Izrael kormányát támogató vállalatoktól, például a fegyverszállítóktól. 

A Virginiai Egyetem közleményében azt írta, hogy a tüntetők több egyetemi szabályzatot is megszegtek, többek között péntek este sátrakat állítottak fel, és hangerősítőket használtak az intézmény területén.   

Palesztinpárti tüntető diákokat vesznek őrizetbe rendőrök a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen (UCLA)
Fotó: Jae C. Hong / Forrás: MTI/AP

Jim Ryan, az UVA elnöke közleményében azt írta, a tisztviselők tudomására jutott, hogy „az egyetemhez nem kötődő személyek”, akik „bizonyos biztonsági aggályokat” jelentenek, csatlakoztak a tüntetőkhöz az egyetemen.   

Nem világos, hogy a letartóztatottak közül hányan voltak az UVA diákjai.   

Az UVA Encampment for Gaza nevű csoport, amely a hét elején közölte, hogy felállította táborát, az Instagramon közzétett bejegyzésében elítélte az egyetem döntését a rendőrség bevonásáról.   

Több tucat embert tartóztattak le birtokháborításért a Chicagói Művészeti Intézet előtt egy szombati tüntetésen, miután az intézmény rendőrt hívott, hogy eltávolítsa a tiltakozókat, akik szerinte illegálisan elfoglalták a tulajdonát - közölte a chicagói rendőrség az X közösségi oldalon.   

Máshol az összetűzések nem fajultak letartóztatásokig. 

Palesztinokat támogató diákok muzulmán imán vesznek részt a washingtoni George Washington Egyetemen felállított sátortáborukban 2024.május 3-án
Fotó: Shawn Thew / Forrás: MTI/EPA

Ann Arbor településen palesztinbarát tüntetők rövid időre megzavarták a Michigani Egyetem diplomaosztó ünnepségét. A közösségi médiában megosztott videókon több tucat diák látható, amint a hagyományos fejfedőt és ballagási sapkát viselő, palesztin zászlókat lengető diákok a Michigan Stadion középső folyosóján sétálnak végig a több ezer fős tömeg éljenzése és füttykoncertje közepette.   

Az ünnepség folytatódott, és az egyetemi rendőrség a stadion hátsó része felé kísérte a tüntetőket, de Colleen Mastony, az egyetem szóvivője szerint nem történt őrizetbevétel.   

A gázai háborúval kapcsolatos ellentétes nézetek az elmúlt hetekben – néha erőszakosan – kaptak hangot az amerikai egyetemeken. Számos intézmény, köztük a New York-i Columbia Egyetem is, rendőri segítséget hívott a tüntetések elfojtására. A rendőrség eddig több mint kétezer tüntetőt vett őrizetbe az ország különböző főiskoláin, egyetemein.

Több százan vettek részt egy palesztinbarát tüntetésen a svájci Lausanne-ban

Több százan vettek részt szombaton a svájci Lausanne-i Egyetem (UNIL) területén tartott palesztinbarát tüntetésen.

Palesztinbarát diáktüntetők és aktivisták francia nyelvű transzparenst akasztanak fel: „Szabad Palesztina a tengertől a Jordán folyóig” felirattal a Lausanne-i Egyetem (UNIL) palesztinbarát diákok által elfoglalt Geopolis épületének bejáratánál tartott tüntetésen 2024. május 4-én
Fotó: Fabrice COFFRINI  / Forrás: AFP

Egy diákcsoportot támogattak, amely csütörtök óta elfoglalja az egyetem egyik épületének előcsarnokát – jelentette a Keystone-SDA svájci hírügynökség.

A diákok Izrael akadémiai bojkottját és azonnali tűzszünetet követeltek a Gázai övezetben. 

Az egyetem rektora eddig az egyetemi épületet „megszállókkal” folytatott párbeszédre összpontosított. A tüntetők és az egyetem vezetősége között hétfőn újabb találkozót tartanak.

Ez történt szombaton:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában